Ki az aki csalja párját?

És mi a jó megoldás, ha gyerek van?

1. Együtt maradni azzal, akit már nem szeretek és lemondani a szerelemről, hogy ne legyen válás és gerincesen mehessek majd a föld alá.

2. A szerelmet választani és elválni, a gyerekeket elszakítani az anyjától/apjától vagy megfelezni, mint egy tábla csokit.

3. Együtt maradni a gyerekek miatt és titokban megélni a szerelmet mással.

Van amikor a két ember már nem fogja soha egymást szeretni, hogy mi okból, az egy másik sztori. Ilyenkor mi a jó megoldás?

Értem, tehát szerinted nagyjából a 2-es a jó.

De én elakadok annál a pontnál, hogy mi lesz, ha beteg lesz. Ki ül majd az ágya szélén, ha mindketten imádjuk és mindkettőnkhöz ragaszkodik? Mi lesz, ha lázasan az apja után sír, de nem jöhet, mert az apja új párja féltékenységi rohamot kapna vagy az én párom duzzogna egy hétig? Vagy ha az apjánál van épp betegen, akkor én nem láthatom, ha utánam sír lázasan?

És kinél tölti a szentestét és ha be is osztjuk, nálam, akinek nem lesz komoly kapcsolatom sose, ki fogja megrázni a csengőt, hogy megérkezett a Jézuska és ki fogja a fa alá csempészni az ajándékot, amíg vacsorázunk?

És ha a nagy szerelmem gerincesen engem választana, ha már arra képes volt, hogy megcsókoljon úgy, ahogy a feleségét már nem fogja sose, mit kezdjek azzal, hogy a kamaszodó gyerekei szemében én csak ellenség leszek örökre, aki elvette az apukájukat és talán az apjukat is meggyűlölnék?

Nem jobb akkor néha a karjában lenni és nem akarni ennél többet?

Persze mocskos dolog a párod szemébe hazudni. De mi van, ha nem hazudsz, csak egyszerűen nem érdekli. Mert nincs hova mennie lakni és te nem akarod albérletbe lökni vissza a gyereked apját? Vajon gerinces az a férfi, aki tudja, hogy a felesége mást szeret és a feleség már évek óta nem fekszik le vele, de ennek ellenére nem kezdeményez válást? Vagy az annyira gerinces, ha valaki anyagi érdekből nem lép? Rakjam utcára? Minek? Hogy lelkifurdalás nélkül szexelhessek?

Vagy akkor most már 40 évesen zárjam be a kaput és mondjak le a szexről egy életre...

Na hagyjuk, igazából van az a korosztály, akinek ez a témakör még nem való.

#28 Hát képzeld, akkor sem csalnám meg és mennék másik fickó karjaiba, hanem azonnal elválnék! Hihetetlen, hogy van más megoldás is a félrekúráson kívül igaz? Semmi keresnivalóm olyan férfi mellett, aki megcsal, ettől független nem süllyedek le a szintjére.

Amúgy #24 ezek továbbra is csak kifogások, hogy miért volt "jogos" a megcsalás. Gyerek miatt együtt maradni, úgyhogy boldogtalan vagy a másikkal, a világ legnagyobb baromság! Mindenki megérdemli, hogy szerető és normális kapcsolatban éljen, pusztán mert van egy (vagy több) gyereked, még nem kell az egész életedet feláldozni. Mindent meg lehet oldani, tudom mert testközelből látom ezt a jelenséget a tesóm személyében, aki elvált mert asszonynak félrement. Mikor elváltak 7 éves volt a gyerek, felfogta hogy anya és apa ugyanúgy szereti őt továbbra is, ez változatlan és ugyanúgy minden héten együtt vannak, viszi játszóházba, vásárolni, mozizni stb. Aktívan résztvesz a gyermeke életébe, csak mellette boldog és olyan nővel van együtt, akivel az elején tisztázta, hogy van egy lánya az élők házasságából, ezt vagy el tudja fogadni vagy nem egymást keresik és aki őszintén szereti őt, nem rohan másik farokhoz a problémák megoldása helyett. Hát itt a különbség, hogy sokan inkább ülnek a langyos húgyban, mentségéket kreálva saját maguk számára, hogy miért is van rendben a másik szemébe gusztustalanul belehazudni, ahelyett hogy véget vetnének a rossz kapcsolatuknak....

Nincs gyerek,nincs pénz/vagyon,csak már régóta vagyunk együtt, ezért nem kívánjuk egymást.Nekem van egy fiatal szeretőm,a férjemnek még erre sincs igénye,pedig mindig biztatom hogy keressen valakit.

Tudom,hogy az itteni 25 év alatti gyerekeknek ez szörnyű,de a felnőttek többsége így él 35-40 éves kora körül.