Utazás vagy a szerelmed?

Magyar viszonyok kozt kihagyhatatlan, itt annyira elerhetetlen nagy dolog az utazas.

Sok kis reszlet meg arnyalhatna, hogy megis onzo, megsem az.

Szerintem kihagyhatatlan neki es ket het pont kibirhato.

Nekem régi nagy vágyam az el camino . Ez minimum egy hónapi tavolletet jelent.

Ha lesz ( és úgy csinálom , hogy legyen ) rá lehetőségem , én elmegyek.

Ha a parom nem akar jönni , akkor is.

Ha neki lenne ilyen vagya, és nem tudnék / akarnék menni , akkor se tartanám vissza.

Egy ilyen szituációban elég sokminden függ a körülményektől.

Pl. ha friss még a kapcsolat, és mondjuk ő már azelőtt elkezdett Amerikára tervezni, vagy gyűjteni, hogy te bejöttél volna a képbe, akkor érthető. Én is szoktam utazgatni, többször voltam az USA-ban, de egy frissen komollyá vált kapcsolatnak mondjuk nekem se lenne pofám azt mondani, hogy "szívem, elmegyek Amerikába, ha akarsz jönni, van x hónapod összegyűjteni a pénzt", főleg, ha az az x hónap nem elég. Másrészt meg ha még fiatal a kapcsolat és még nem ismerem annyira a másikat, és nekem ajánlaná fel, hogy menjek vele, hát ööö, nem biztos, hogy azzal indítanék, hogy megveszek miatta egy kétszázezres repjegyet. Ha mondjuk együtt vagytok mondjuk 2-3 éve, és tudta, hogy neked még nem jó, és várhatott volna, akkor megértem, hogy rosszul esik.

Megint más mondjuk, ha társasággal/társasághoz megy. Én külföldön legtöbbször barátokat/közösségeket szoktam meglátogatni, és habár örülnék neki, ha ismernék a páromat, őt nem akarnám belekényszeríteni abba, hogy befizessen egy olyan konferenciára, vagy hogy hetekig ne tudjon elszabadulni egy olyan társaságból, ami neki nem ad annyit, amennyit nekem. Egy párkapcsolatban teljesen normális, hogy a két félnek van saját élete, és nem kell állandóan együtt lenniük.