Van olyan, hogy valakit megrangatott/kicsit megutott a parja de utana tudtak rendesen egyutt elni?

Nekem is volt elviselhetetlen időszakom amíg még házasok sem voltunk, de soha! nem bántott. Rengeteget beszélgetett velem, törődött velem nemhogy még bántalmazott volna!

Természetesen bocsánatot kértem és utólag is átbeszéltük azt az időszakot.

Elítélem az erőszakot, akár nő, akár férfi ellen irányul, főleg, ha szereti a másikat.

Itt a gond azzal van, hogy megmagyarázod magadnak, hogy te miattad van és megérdemelted. Nekünk mindegy, hogy mit teszel, ha neked ez belefér, akkor az a te dolgod, van olyan, hogy valaki észhez tér egy ilyen dolog után, nem minden esetben az elő kapuja a komolyabb bántalmazásnak.

Nagyobb gondnak látom azt, hogy azok a nők, akik ilyen kapcsolatban vannak és többször előfordul ilyen eset, akár több is, mint ez, és később szétmentek, akkor te nem fogsz tudni egy olyan új kapcsolatban benne maradni, ahol tisztelnek, szeretnek és nőnek tekintenek.

Itt az a baj, hogy te is úgy látod magad, mint egy kígyó meg elviselhetetlen nőszemély. Az egyik kiszipolyozza a másikat, a másik meg megrángatja. Összeilletek.

Ha meg nárcisztikus és csak a szavakat adta a szádba, de nem te vagy a hibás, akkor úgyis vele maradsz. Ez a tipikus megvert a pasim, de azt ígérte sosem fordul elő mégegyszer meg 'dehát szeretem'. 100an leírják, hogy szakíts és te mégis együtt maradsz vele majd 2 hét múlva mikor újra megüt, akkor újra jössz sírni. Heti 10 ilyen kérdés van, mindegyik ugyanúgy végződik. Dehát szeretem meghát ott a gyerek és leszarom amúgy mások véleményét, én együtt maradok vele, mert amúgy jó ember. Ja és mindegyik ilyen nő ugyanezeket a szavakat,kifejezéseket használja. Már rohadtul unalmas.