Miért menekül tőlem minden férfi, ha elmondom neki a lentieket?

17.

"6 év egy kapcsolatban semmi. Húss pillanatok alatt elszáll."

Haha. Kár, hogy ez nem igaz, csak extrém jó kapcsolat esetén, mert különben őrjítő lesz állandóan valaki mással lenni, sosem lehetsz egyedül, nem engedheted el magad, mert a másik fél nem engedi, beleszól mindenbe, "ezt ne csináld, azt ne csináld, ezt miért csinálod, nem szabadna ezt enned, nem szabadna ennyit aludnod, miért nincs katonásabb rend a zoknis fiókban" továbbá probléma, hogy sok olyan dolgot meg kell tenni amit az ember alapból nem szeretne - a másik fél rokonainak látogatása. Szerintem 1-1 extra jó példát leszámítva ez nem egy jó dolog, odamenni, hallgatni a burkolt vagy nyílt sértéseket, a "fiuk/lányuk" amúgy jobbat érdemelne, bezzeg az első kapcsolatában a másik fél virtuóz zenész volt és nyolc diplomája volt, na ő ért is valamit, bezzeg te nem. És mindenki jópofizik ilyenkor, holott... a valóság nem ez.

A kérdező koncepciója azért jó, mert ezt is ki lehet hagyni, karácsonykor a második napon mindenki szépen a saját családját látogatja meg, nem erőlteti rá a másikra, mert anyuka akarja vagy meg kell hívni a flatulens Béci bácsit aki olyan "vicces", hogy vacsi után elfingja az Ave Maria klasszikust és a kissé hisztérikus Eszmeralda nénit aki végig hisztériázni fog és végig kell nézni a fényképeit amit a galacsinmúzeumban készített.

Aztán ha van saját élettere mindkettőnek, akkor nem kell 0-24 egy helyen lenniük - illetve abban az időben amikor otthon vannak - ez őrjítő lenne alapjáraton amúgy. Tarthatnak olyan háziállatot amit a másik fél nem kedvel - mert nem számít. Saját dekorációt vezethetnek be és nincsenek egymás életébe kéretlen belefpofázások, okoskodások, "Jácint, te nem ehetsz rántottát, az hizlal!", "Hortenzia, ne aludjál már ennyit, nem egészséges az".

Egyetlen alapfeltétele ennek a hűség. Aki tud hűséges lenni annak így még jobb, mint az együtt-élős rémálom.

Ezek a kapcsolatok általában akkor jönnek létre, amikor az ember már jócskán megégette magát előzőleg. Én pl. egy hasonló kapcsolatban élek már nyolcadik éve, mindketten túl vagyunk egy rémes váláson.

Nagyon jól működik a kapcsolatunk, igaz, mi közös kasszán vagyunk, de közel azonos a jövedelmünk és így egyszerűbb. Ez a felállás mindkettőnknek nagyon megfelel, ettől függetlenül ragaszkodunk egymáshoz és szeretetben élünk.

Az egészséges kapcsolatok ilyenek. Sokkal boldogabbak az ilyen kapcsolatok a környezetemben mint ahol ez a lekorlátozós "csak a MI létezik!!4!!" baromságok vannak. Ezek tele vannak lemondással, erőltetett kompromisszummal, gyengeséggel, kapcsolatfüggőséggel.

Igazából halvány fogalmam sincs miért hiszik ennyien, hogy ha valakivel nem vagy közös kasszán vagy nem vagytok házasok akkor nincs felelősségvállalás. Ha a másik megszorul anyagilag vagy bárhogy akkor úgy is támogatod, úgy is mellette vagy, úgy is kisegíted. Ez mindössze arról szól, hogy nem hátráltatjuk a másikat és nem "húzzuk le" amíg van más opció, nem vesszük el tőle a lehetőséget, hogy a saját céljaiért dolgozzon.

A férfiak többsége pedig azért fél ettől mert még mindig nagyon nehezen szoknak hozzá, hogy édeskevés keresni némi pénzt ahhoz, hogy értékes férfi legyél akire fel lehet nézni. Nagyon nehezen megy még a családot pénzelő férfiképből eljutniuk a lelki támogató, mindenből egyenlő részt vállaló férfi képéig. Még mindig sok férfi egóját bántja ha egy nő mindenben meg tudja csinálni azt amit ő és nincs meg a felsőbbrendűsége.

25.

Mert csak egy helyes út van és aki nem eszerint él az már "nem valódi" és minimum elítélendő. Annak idején a megkövezés intézménye is hasonló elven működött "XY másként gondolkodik, verjük meg"

A családomat és környezetemet végignézve temérdek nőn és férfin (köztük a szüleimen is) láttam, hogy a válás/szakítás után kisemmiződtek, összeroskadtak és anyagilag teljesen csődbe mentek. Van aki magát sem tudja fenntartani, nemhogy a gyerekét.

Aki meg nem válik el, az csak a pénz miatt marad.

Így járt mindenki, aki a "nagy szerelem" mellett a "csak a MI vagyunk" észjárásnál tette le a voksát.

Ha okos vagy, más hibájából is tanulhatsz. És ha valaki úgy gondolja, ilyen helyzetbe kell jutni egy kapcsolat miatt, az pusztán ostoba. Aki egy kicsit is tartja magát valamire, az vigyáz. Szeretni pénzközösség nélkül is lehet, nem attól komoly a kapcsolat, hogy megkockáztatod a tönkremenést.

Na vajon miért....jó ostoba vagy, ha magadtól még nem jöttél rá.

Ha ennyire nem vagy képes felelősséget vállalni és éretten állni egy párkapcsolathoz, akkor az nem való neked. Nem is értem, miért akar egy ilyen önző lény, mint te, párkapcsolatot? Az nem erről szól. Vegyél egy kutyát, macskát, vagy legyen lakótársad, ott önzőzhetsz kedvedre.