Miert lehet az, hogy az utàl meg engem akit szeretek? Vagy akibe szerelmes vagyok? Ez hogy lehet negativ?

A pàrkapcsolataim viszonzott szerelemmel indulnak, a sràc udvarol, ha nem akarok vele jàrni, küzköd, hodit, spontan kialakulnak az erzelmeim,elkezdem megszeretni, megnyílok.tipikus olyanokkal hoz össze a sors akik nagyon akarnak, mindent megtenne èrtem. Dominànsak.

Aztán együtt jàrunk, bemutat haveroknak csalàdnak. Vàrom, hogy talàlkozzunk, csak ö erdekel, kialakul a bizalmam hogy ö annyira szeret hogy nem kell tartanom, ö lesz a "mindenem".

Es kezdödnek a bajok.

Eleinte elkezdenek aprosàgokban kritizàlni, pl miert ilyen a hajad multkor jobb volt, vagy a föztömet, meg akarnak vàltoztatni, van aki elkezd csajozni, nem vagyok mar neki èrtèk, aztan mélyebb gondok, van akinek a haverjai ràm szàlltak es nem tudtam öket leoltani es azt mondta, ezt nekem kell tudni egyedül megoldani, valakit az zavart hogy nem akarok a szüleihez költözni, hanem önalloan elni, valakit az zavart hogy hozzà kepest keveset keresek, es nemhogy kiàbràndulnak de elkezdenek bantani utàlni, gyülölni, miközben mondjuk Ö az aki megcsal, vagy csajozik, mindeközben en tiszta szivvel szerettem a masikat, soha nem àrtottam volna a màsiknak, közös terveim voltak, es nagyon szerettem. Ennyi. Eszembe nem jutott volna a sajat pàromat kritizalni vagy irigyelni a sikereit(mint az egyik exem ahogy kiakadt azon mert jol fizetö melom lett), együtt tudtam vele örülni, segitettem mindenben, èrtünk éltem, nem kacsintgattam soha kifelé, stb.

Most ott tartok, ha en szeretek vkit, vagy szerelmes vagyok, az hogyan lehet hogy a masikban unszimpàiàt, söt utálatot gyülöletet vàlt ki?

Még meg is érteném, ha vkivel mondjuk aljas szemét hazug lennék, vagy akàrmi, de igy hogy,mikor szeretem szivemböl?

Arrol ugrott be, hogy talàlkoztam az egyik exemmel, aki megcsalt, még ö kezdett el engem bàntani azalatt mig csalt es en nem tudtam, szakitottunk és még én lettem elhordva mindennek, eltelt pàr év beszelünk, de még most is még ö utàl engem.

Màsik exem bele akart vinni illegàlis dolgokba is, ahogy telt az idö, a nagy szerelem utàn (eleinte sirva mondta hogy szeret es örökké engem akar), es nem mentem bele, es mindenkinek lehord.gunyt üz belölem azota.

Senki nem gondol ràm szeretettel.hogy de jo is volt. Vagy bàrmi. Vagy hianyzom.vagy megbànta. Utàlattal gondolnak ràm.

Olyan, mintha a legnagyobb bünöm az lenne hogy szerelmes voltam.

Miért lehetek attol a ponttol a màsik szemében rossz?

Hogy lesz igy baràtom? Minden onnanstol romlik el mikor megszeretem, beadom a derekam.