Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Nem nagyon találom a hangot a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nem nagyon találom a hangot a pár barátaival, ismerőseivel. Nem vagyok nagyon gátlásos meg zárkózott, nagyjából átlagos a kapcsolatteremtő képességem. Hogyan illeszkedhetnék be a társaságába?

Figyelt kérdés

A barátom bemutatott pár haverjának, együtt mentünk koncertre. Előtte beültünk egy kocsmába, ahol végig a barátom sztorizott (már hallottam azt a sztorit), és meg se próbált bevonni a társalgásba. Úgy-ahogy igyekeztem, inkább kérdéseket tettem fel, hogy ne maradjak csöndben.


Aztán volt egy olyan is, hogy találkoztunk egy párral, az ő ismerőseivel. Akkor is a barátom a zenekaráról kezdett el sztorizni, megint csak nem próbált meg bevonni. A lányról kiderült, hogy dobol, és végig a zenekarról dumáltak. Mikor megtudtam, hová jár a lány, tettem fel neki kérdést, nem ismer-e onnan pár embert, amire a csaj flegmán válaszolt, és dumált tovább a barátommal. Mi meg a csaj barátjával csak ültünk kussban, mert ő se az a szószátyár típus, én meg egyre kínosabban éreztem magam.


Szó ami szó, sokszor azt érzem, hogy a barátom barátai, ismerősei meg én totál más világ vagyunk. Tudni kell, hogy ő nagy metálos (25 éves), módjával én is az vagyok, szeretem a zenét, de nem űzök ebből kultuszt. Az ő haverjai kőkemény metálosok, és főleg zenéről, zenekarról beszélgetnek. Furcsa, de valahogy nem tudok bekapcsolódni. Nem mondom, hogy ellenszenvesek a barátai (azt az egy flegma csajt kivéve), de valahogy nem találom velük a hangot. Pedig a barátom közölte, hogy "nem árt, ha jóban vagyok a barátaival, mert ő elfoglalt ember, és jó, ha össze tudja vonni a velem való programot meg a barátait". Ezen kissé kiakadtam. :(


Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a beilleszkedés általában nem szokott problémát okozni. Nem vagyok az a hű de közvetlen típus, de zárkózott sem, és más társaságokban el tudok dumálgatni. Csak a barátom barátaival nem.


2010. aug. 11. 15:06
 1/7 anonim ***** válasza:
Szerintem próbálj meg beszélni a pároddal a dologról. Kérd meg, ha legközelebb elmentek, vonjon be téged is a beszélgetésbe. Ha azt mondja, old meg, ez a te problémád...akkor sajnos nem tudom mit tehetnél még. A flegma csaj barátjával beszélgethetnél, hátha találtok valami közös témát. Én is voltam így, barátom a kolléganőjével beszélt mindig, mi meg nem tudtunk hozzászólni. Hát elkezdtünk mi is teljesen másról beszélni. :D Sokadik alkalom után már nem tetszett nekik, ezért nem csak a szakmáról beszélgettek. Próba szerencse!!!
2010. aug. 11. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Hát anno a férjemmel nálunk is hasonló volt. Bár én beszédes típus vagyok, a férjem is zenekarban játszik, és hát ugye a barátok nagy részének is ehhez van köze. A mi első találkánk is ilyen volt. Hiába vagyok beszédes, mivel még nem ismertem őket, nem nagyon volt közös téma, ők meg ugye eldumálgattak a zenéről. Egy srác volt, aki szintén "zenei analfabéta", mint én. Egy darabig próbáltam tettetni, hogy érdekel, amiről beszélgetnek, de kb. egy óra után feladtam. Fogtam magam, kimentem rágyújtani, és kint is maradtam. Telefonálgattam a barátnőimnek!:) Szegény srác is kimenekült, vele tök jót beszélgettünk. A mai napig őt kedvelem a legjobban a férjem barátai közül. Szerencsére a páromnak hamar feltűnt, hogy nem vagyok ott, és kijött megkérdezni, hogy mi a baj. Én meg mondtam, hogy semmi, de nem igazán tudok azonosulni a témával. Mondta, hogy sajnálja, észre sem vette, hogy folyamatosan a zenéről beszélnek. Mondtam,hogy tényleg nem gond, csak így első találkánál egyébként is nehéz a beilleszkedés, pláne, ha még meg sem tudok nyikkani. Utána bementünk, és a párom kezdett felhozni olyan témákat, amiknek köze nem volt a zenéhez. Abba meg szép lassan bekapcsolódtam. Azóta nincs gond. Még mindig ugyanazok a barátok, még mindig zenélnek és a zenéről beszélnek, de ennyi év után már én is bele-bele tudok szólni, meg hát imádom is az összeset!:)

Szóval normálisan mondd meg a párodnak, hogy mi a helyzet. Meg fogja érteni.

2010. aug. 11. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:

Amikor a legjobb barátjával voltunk hárman, úgy végül is egész tűrhetően elvoltunk. Mondjuk akkor nem beszélgetés volt, hanem ők ökörködtek, én meg nem értettem a poénokat, és kérdezgettem, hogy ez honnan jött, az honnan jött. Ők szívesen elmagyarázták, és egy darabig egész jó volt, mondjuk a végére kicsit már belefáradtam.


De van másik két haverja, akikkel a koncert előtt találkoztunk, és nem voltak ugyan ellenszenvesek, de azt éreztem, hogy nekünk semmi beszédtémánk nem lehet. Szakmunkás végzettségű mindkettő, én meg PhD-s. Egyáltalán nem vagyok elszállva magamtól, meg nem nézem le őket, csak nagyon távolinak érzem a világainkat egymástól. A barátom is főleg zenéről beszélget velük, de zenész szemmel, amihez nem tudok hozzászólni.


Egy haverja van (azzal nem találkoztam, és azt mondom, hogy szerencsére), aki ellenszenves. Egy 50-es alkoholista faszi, akivel valami fesztiválon ismerkedett meg, a pasi meghívta őket magához pálinkázni és jól berúgtak. Hát vele aztán pláne nem lenne közös témám.

2010. aug. 11. 15:42
 4/7 A kérdező kommentje:

Igazából az van, hogy távkapcsolatban élünk, még nem olyan komoly, de úgy tervezzük, hogy én költözöm majd őhozzá, ha úgy alakul. És én abból a városból nem ismerek senkit. A barátom mondta, nem baj, majd az ő barátai lesznek az én barátaim is. Hát...


Ezért vagyok ennyire rágörcsölve a témára.

2010. aug. 11. 15:47
 5/7 anonim ***** válasza:

Hát nem irigyellek!!!(első válaszolok vagyok)

Szerintem annak semmi köze, hogy milyen a végzettséged. Az én páromnak is "csak" középfokúja van, nekem meg 2 diplomám. Ez semmit nem jelent. Az már rosszabb, ha ők úgy gondolják, lenézed őket ez miatt.

Én várnék azzal a költözéssel. Ha senkit nem ismersz és nincs akihez fordulhatnál baj esetén...nem jó dolog. Sajnálom, hogy ennyire nehezen jön össze párod barátaival a kapcsolat. Te érzed, mit szeretnél, mi lenne a jó. Megéri odaköltözni, feladni mindent? Írd le egy lapra, hogy miért lenne jó, mellé, hogy miért nem. Ha a miért nem a több, szerintem még hagyd a témát. Nekem be szokott jönni! :D

Szép napot!

2010. aug. 13. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
válaszolok -k- nélkül!!!!! :D
2010. aug. 13. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Hát igen, én is bizonytalan vagyok. Itt vannak a barátaim, és nagyon hiányoznának. A párom társaságában meg olyan idegenül érzem magam. Az a baj, hogy ők se olyan nyitottak, meg én se nagyon tudok velük mit kezdeni, bár szeretnék. Kicsit azt érzem, mintha nem lenne rám kíváncsi senki. A barátom sem erőlteti meg magát társaságban, folyton csak sztorizik és ő akar a középpontban lenni, nekem meg annyi a szerepem, hogy néha ad egy röpke puszit.


Kérek még ötleteket, légyszi (az eddigieket is köszi). Ha zenéről beszélgetnek, hogyan kapcsolódhatnék be?


A költözés az egyelőre inkább csak távoli terv, még nem vagyunk olyan régóta együtt. De egyre bizonytalanabb vagyok. Ő viszont semmiképpen nem hajlandó költözni. Kicsit ez is rosszul esik.

2010. aug. 13. 15:25

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!