Szerintem ez csak rajtad múlik, nem kell, hogy a kapcsolat végét jelentse. Valamilyen szinten átérzem a helyzetet, mint valaki, aki szintén fiatalon, első partnerként találkozott egy nagyon jó emberrel, akivel hosszú évek elteltével is jól működnek. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan dolog, amit el kell fogadni, máshogy kell rá tekinteni. Írod is, hogy nagyon jó kapcsolatról van szó, szimplán az a probléma, hogy 6 év után nem új a párod. Hát 6 év után senki se lenne új, fejre is állhat, csinálhat bármit, lehet ő a legjobb pasi a világon, egy szexisten, egyszerűen biológiailag nem úgy működik a szervezet, hogy ennyi év után is megőrül, mintha az első randik egyikén lenne. Egyáltalán nem azt mondom, hogy tunyuljon be az ember, törődjön bele szomorú sorsába, ahogy te is mondtad, a kapcsolatért tenni kell, randizni járni, visszacsempészni az izgalmat, de bármit csinálhatsz, ismeretlen ő már nem lesz neked. Ahogy senki se lenne az ennyi idő után, ezt is érdemes észben tartani. Kérdés, hogy mit szeretnél az élettől, semmi elítélendő nincsen abban, ha izgalmas helyzeteket, új férfiakat, "kiélni" magad, fiatal vagy, hajrá. De akkor azt kockáztatod, hogy lehet a hozzád legjobban illő embert veszíted el, véleményem szerint egy olyan ábrándért, ami nagyon hamis, és amit csak akkor tudsz fenntartani, ha folyton váltogatod a partnereidet. Aztán ki tudja, lehet hogy megnyugszol, csak kell más tapasztalat is. Bár a saját példámból, vagyis pontosabban a pároméból, neki jócskán volt élménye mind kapcsolatok, mind csak szex terén rajtam kívül, de 20+ nővel a háta mögött is az új mindig izgalmas lenne, ezzel nem tudsz mit kezdeni. De gondolom, hogy mint valaki aki megtapasztalta egy hosszú kapcsolat minden szépségét, egy olyan társsal akire mindenben számíthatsz, minden gondolatodat érti, netán családban is gondolkoztok a jövőben, talán mást tartasz az életben értéknek. Vagy mást is. Én azon szoktam elgondolkozni néha, hogy szeretnék-e más férfit a gyermekeim apjának majd, szeretném-e mással ünnepelni a karácsonyt, legyen-e más mellettem, amikor beteg vagyok. És a válaszom mindig egyértelmű. Sőt, van néha, hogy elkalandozik az ember fantáziája, de SOHA nem képzelem el a szex cselekményét máshogy, számomra ez is sokat mond. Nem hiányzik semmi, nekem is fontos szerepe van az intimitásnak az életemben, a jó szexből nem engednék, megvannak az "elvárásaim" is, de ha egy kósza gondolat erejéig eszembe jut más, soha nem "tesz" olyat, amit ne élnék át, innen tudom, hogy csak az újdonság varázsa kábít el, de nem tudnék olyat mondani, ami hiányzik néha. Meg kell tenni a maximumot, egy kis fantáziával meg jó kommunikációval szerintem sok mindent meg lehet valósítani. Ahogy olvasom, te most éppen nem vagy rendesen kielégítve, szerintem ezért teszel ilyen kijelentéseket és vannak ilyen gondolataid. Adj időt a párodnak, írtad, hogy fáradt. Nem kell szőnyeg alá söpörni a problémát, de nem lehet az ember mindig toppon, legyél megértőbb (és ne fenyegesd megcsalással, nálam ez nagyon kiverné a biztosítékot). Stresszes a munkája, vagy változott valami? Nehéz, én is voltam így, hogy teli voltam szexuális energiával, a párom meg egy kimerítő időszakon ment át, ráadásul mástól folyamatosan kaptam a visszajelzést, hogy milyen kívánatos vagyok, de ilyenkor a türelem és a sok beszélgetés, empátia a megoldás, nem a kikacsintgatás. Most meg fordult a kocka, koronavírusos voltam és az utóbbi 3 hétben semmi energiám, elég rosszul esne, ha a párom nem támogatna, hanem inkább félredugna. Szóval a véleményem röviden tömören, hogy ne dobj ki egy szuper kapcsolatot azért, mert szexhiányod van éppen, farkas éhesen is megváltozik az ember. Illetve ha szexeltek is majd újra rendesen, programokat csináltok, randiztok, még szerepjátéknál se elvárható, hogy ennyi év után a párunk ugyanazt a bizsergést váltsa ki belőlünk, mint akkor, amikor az egyetlen dolog amit csinálni akartunk vele az a szex volt. Ő már nem csak valaki, akivel működik a kémiátok, akinek csak a flörtölős, izgalmas oldalát látod, ő már valaki aki meg meri azt is osztani veled, hogy fáradt, hogy most jobban szeretne összebújni, mesélni a napjáról, valaki akinek ismered a hibáit is, akit látsz rossz passzjában, mosod a büdös ruháit.. És hiába érzel néha máshogy, az ismerkedős időszak mindenkivel elmúlna, az a nagyon dögös férfi aki esetleg most ég a vágytól irányodban és érzed a tekintetém, hogy mennyire kíván is csak egy átlagos halandó. Lehet valaki épp úgy érez a párod iránt, mint annó te is, mindent megadna hogy a helyedben legyen.. Legyél inkább te ez az ember újra. Csak hogy mondjak egy boldog sztorit a végére, apukám tavaly ünnepelte az 50. szülinapját. A fél évszázadból majd' 30 évet töltött már anyukámmal, akinek ő az első párja volt. A buliján ott voltak a keresztszüleim is, akik 35+ éve vannak együtt, ott volt a két tesóm, a nagyobbik a barátnőjével, én is a párommal, az unaktesómék szintén a stabil, évek óta tartó kapcsolataikban. A sokadik sör után elöntött egy meleg érzés, hogy azt hiszem én is csak ezt akarom az élettől, semmi többet. Egy jóban-rosszban partnert, akivel utazhatok, aki bár nem új, mégis varázslatos, izgalmas, minden amire vágyok, akire a gyerekeink ugyanúgy felnézhetnek, mint ahogy én is nézek a szüleimre. Egy boldog családot. Mázlista vagyok, hogy fiatalon megtalált a szerelem, és több mint "hajlandó" vagyok lemondani pár lopott óráért egy szinte ismeretlen, új partnerrel cserébe ezért. Apukám egyébként azt mondta, reméli tudom értékelni a páromat annak ellenére, hogy soha nem tapasztaltam a rosszat. Szerintem te se tapasztaltad, se szexben, se társban, de ez ne befolyásolja az ítélőképességedet. Még egy plusz személyes történet, az említett 50. szülinapi dínom-dánomon sikerült úgy összeennem mindent, hogy jól elrontottam a gyomromat sajnos. Még messze voltunk a szállástól, éjjel már semmi sem volt nyitva, amikor éreztem, hogy nagy baj van. Teljesen levert a víz, egy ilyen szituációban minden átértékelődik az emberben (nyilván túlzok, de azért na, szerintem érthető). A párom is észrevette, hogy rosszul vagyok, és ha rajta múlik betörünk valahova, vagy takar, vagy bármi. Szerencsére megúsztuk a balesetet, de a mosdóban szinte könnyeztem, és nem a vacsora miatt, hanem mert akkor éreztem, hogy senki mást nem kívánnék magam mellé.. 😂 Jó talán nem ez a sztori kellett volna a végére, csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a szituáció mondatja veled amit most írsz, szerintem. Aztán persze van, hogy mégse egymás mellett kellene kikötnötök, ezt már csak te tudod. ☺️
válasza:
válasza: