Ha az elso gyerekevel se foglalkozik minek akar megegyet?

Ez jobb nem lesz sose! Tapasztalatból írom! Még most lépj le míg ilyen pici a gyerek, mert később csak rosszabb lesz, mert akkor már a gyerek ragaszkodik majd a nem törödöm apjához és csak azt fogod látni, hogy mennyire szenved az a szerencsétlen gyerek, hogy azt érzi és tapasztalja, hogy az apja le se szarja, holott körbe ugrálja a gyerek, csak hogy észrevegye végre és foglalkozzon vele. Minden nap megszakad majd a szíved e láttán és a gyerek lelki világát is elég rendesen megtöri az egész és később fog jobban meglátszani rajta, u mennyire sérült benne lelkileg.

Sajnos tudom mit érzel és átérzem amit írsz. Ezért írom, hogy míg ilyen kicsi, addig lépj, mert ez nem lesz jobb sosem. Csak rosszabb. Sajnos jól kifogtuk, pedig tervezett gyerek és mind a ketten akartuk. Mégis én maradtam egyedül a gyerekkel, hiába van apja, olyan mintha egyedülálló anya lennék. Valójában az is vagyok, maximum anyagilag lenne kicsit másabb helyzet. De még nekem sincs minden veszve hogy lépni tudjak.

Ezek az apának nevezett tulajdonképpen nagyra nőtt gyerekek, Valójában nem értek meg egy gyerek neveléshez és nem is fognak sohasem. Nem tudnak felnőni a feladathoz.

És még mielőtt valaki azzal jönne, hogy biztosan voltak előjelek, hogy milyen az apja... Nem, nem lehet előre tudni, hogy kiben mit hoz, mit vált ki egy gyerek érkezése!

Párom jó apának nézett ki, mindig oda vissza volt a gyerekekért, sajátot is akart, tőlem. Minden jel arra utalt, hogy ő az akinek lehet szülni, és mégis itt tartunk ahol.

"amit en csinalok az semmi."

Nálam ez lett volna az a pillanat, ami után a gyerek és a saját magam ellátásán kívül semmit nem csináltam volna otthon hetekig.

Főtt étel, bevásárlás, mosás, vasalás stb. csak kettőnknek.

Vagy ha megoldható, akkor két hétre elköltöznék a gyerekkel együtt egy barátnőmhöz vagy egyik tesómhoz, miután megmondom a férjemnek, hogy szeretném, ha lenne ideje alaposan kipihenni magát, átgondolni a dolgokat, aztán ha eltelt a két hét, üljünk le és beszélgessünk arról, hogy van-e közös jövőképünk.

3.

Sajnos még nem vagyunk külön. Jelenleg pénzt spórolok, hogy tudjak lépni. Addig szenvedés minden egyes nap.

Párom is ilyen lusta kényelmes. Nincs gyerekunk. De én ha vállalok biztos is h csak azon az elven amit már nagyanyáink is már megmondtak, hogy ha egy nő szül, akkor magának szül.

Azaz ha én egyszer majd vállalom azt hogy 5 év alatt 15 évet öregszek akkor lesz gyerekünk csak.