Honnan tudom, hogy maradjak - e vele?

Ez túl komplex kérdés, nem csak egyes emberek, hanem egyes kapcsolatokra is egyesével megválaszolható!

A lángoló szerelem időszaka eleve sok mindent elfed, de akkor is, ha az embernek vannak tapasztalatai -remélhetően az ember minden kapcsolatában tanul-, akkor észre kell vennie, hogy villog a piros lámpa. Nem beszélve arról, ha nem tudnak kommunikálni, a probléma megoldás a szőnyeg alá söprésben merül ki, akkor egy idő után ki fog borulni a bili.

Én úgy gondolom, hogy ami csak úgy hirtelen működik magától, az ugyanolyan hirtelen véget is érhet. A kötődéshez rengeteg pluszt ad az, hogy mennyi problémán vagyunk túl és igenis mindezek ellenére kitartottunk egymás mellett.

A tolerancia mindegy, hogy mennyi, a lényeg hogy legyen egyensúlyban. Ne az legyen, hogy te mindent elviselsz a másiknak cserébe viszont hibátlannak kell lenned. De elviselni sem kell mindent. Szerintem a lényeg a tisztelet. Ha hibázol, de úgy, hogy azzal nem aláztad meg a másikat, nem aljas szándékkal ártottál neki, akkor megbocsátható. Mindegy mennyit veszekedtek amíg nem a másik porba döngölése a lényeg, hanem egy hangosabb problémamegoldás. Van különbség egy vita közben kicsúszott k.. életbe és k.. anyád között. Van különbség egy vita hevében falhoz vágott tányér és egy elcsattanó pofon között.

Minden kapcsolatban bukkannak fel problémák. A közösen kialakított megoldások erősítik a kapcsolatot.

Sokminden befolyásolhatja. Az első két hozzászóló szerintem nagyon jól összefoglalta.

4-es Mondd el, hogy mi a bajod! Nyilván vannak elfogadhatatlan dolgok.

Konkrétum nélkül nem lehet segíteni.

Én anno sokat vitatkoztam az exemmel. Fiatalok voltunk eléggé, ráértem erre a hercehurcára. Úgy fél év alatt szoktunk össze, utána évekig nagyon rendben ment minden. Akkor viszont még mind2en szülőknél éltünk, így pl az együttélés és az anyagi ellentétek nem ütköztek ki. Nem mindegy, hogy miben nincs egyetértés. Én nem vagyok anyagias, de ez a rész szemetszúrt az irományodban. Nekem a legnagyobb problémám az exemmel az volt, hogy nem szamithattam rá anyagilag. Gondolok itt arra, hogy én takarekoskodo vagyok, szerettem volna eljutni egy közös hitel szintjére mondjuk. Esküvőre, gyerekekre. Ő viszont sokszor tőlem kért kölcsön hónap végén, szórta az összes pénzt + az albérlet felén kb semmibe nem adott bele. Én vásároltam, mostam, főztem, takarítottam. Mivel otthon is ezt kapta, egyedül meg nem élt sosem, gondolom ezt természetesnek vette.. Egy ideig próbáltam rá hatni, próbáltam azt, hogy x összeget adjon le hónap elején a kajába és blokkok alapján majd összegzünk hónap végén. Mondtam, hogy a közös programokra is "nyissunk" egy dobozt, abba is dobjunk be, a maradékkal gazdálkodjon mindenki magának. Tehát kb mintha egy fiam lett volna. De még így sem működött. Állandóan felélte a pénzét, tartozott vagy nekem, vagy másnak. Így nem lehet élni. Pár hónapig bírtam, tovább nem ment..

Úgyhogy nagyon nem mindegy, mi miatt van köztetek feszko!

Ugyanezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem novemberben, 5 éves párkapcsolatban sajnos.

Én is azt gondoltam, hogy csak én vagyok elégedetlen, más örülne, ha lenne egy hűséges párja, akivel rendszeresen van szex. Sajnos mindez nem elég, ráadásul a rendszeres szexbe azok az alkalmak is beletartoznak, amikor én nem akartam, nem vágytam rá, ő mégis rám erőltette, belemanipulált vagy egyenesen rákényszerített.

Ja, és a boldogság és a gyötrődés nem fér meg egymás mellett. Én szerettem az exemet nagyon sokáig, de az uralkodása, sértődése, ordibálása és tutyimutyisága megölték a szerelmet. Hiszen semmivel sem haladtunk, ő maga semmit sem tudott elintézni, mindent nekem kellett. Ám ha valami esetleg nekem sem sikerült, akkor azonnal kaptam érte a beszólogatást, szemrehányást, bántást.

"Mások azt mondják, ha az igazival vagy, akkor minden jó, nincsenek ellenérzések."

Nézeteltérések mindenhol vannak, de ha tényleg passzoltok, akkor érzed, hogy egy irányba haladtok. A boldogság egy tartós állapot. Például lehet, hogy egy boldog ember megázik a hirtelen jött esőben, és ezért bosszankodik 15-20 percig, de attól még ugyanúgy boldog és elégedett az életével, csak jött egy picike kellemetlenség, amin könnyen túl lehet lenni.

A tested és a környezeted visszajelzései is fontosak. Nekem a kapcsolat vége felé, amikor exem már durvábban is kimutatta a foga fehérjét, tönkrement a bőröm, csomóstól hullott a hajam, folyton fáradt voltam, stb. Azóta helyre jöttem. Ráadásul azt veszem észre, az emberek is nyitottabbak felém, még a saját családom is. Azt mondták, hogy nagyon utálták exemet, és amit csinált belőlem, de nem akartak konfliktust (sajnos én nagyon ragaszkodtam a pasihoz), ezért inkább próbáltak elkerülni minket...

Én egy friss kapcsolatban nem tudnék már a kezdetekkor egy ilyen mértékű eltérést tolerálni. Egy próbát mindenki megérdemel, de ha nincs változás, nem is lesz. Ennyit megtanultam az előző kapcsolatomból.

6-os voltam