Mit szólnátok, ha férjetek ezt mondaná a gyereketekre?

39-es: én egyetértek veled maximálisan. Mielőtt gyereket vállal az ember, azért ezeket át kell gondolnia, hogy képes-e mindenről lemondani, ami addig fontos volt egy 18 évre mondjuk.

A kérdező számára viszont, hogy változtasson az életén szükség lesz arra, hogy elmenjen valahova dolgozni. Nem azért, mert a jelenlegi "munkája" lustaság, hanem azért, mert ha nem tudja magukat fenttartani, akkor nem tud elszakadni a férjétől, aki mint leírta, egy aggresszív vadállat.

Kár, hogy Mo-n nem védi semmi a nőket, akik ilyen helyzetbe kerültek. Vagy csak én nem tudok róla?

De ilyenre is van. Fecske szolgálathoz(gyerekvigyázás jövedelemfüggően) nem kell semmi extra, csak fel kell őket keresni, nem kell hozzá gyermekvédelem.

Nem az a baja, hogy nem dolgozott eddig, az a baja, hogy a férje nem lenne hajlandó anyagilag gondoskodni a gyerekeiről, ha válnak(gyerektartás)! Ezt kellene megszüntetni, vagy elfogadni-munka.

Most 11 a gyerek, 16-18 éves korig egymiben tanulhat akár teljes napra, már elég nagy ahhoz, hogy elmehessen dolgozni mellette. Szerintem olyan 8-9 éves kortól el lehet mellettük menni, bár ki tudja.. ha agresszívabb, nehezebb gyerek, akkor nem vállalják suliban sem teljes napra(nálunk most fog kiderülni, drukkolok, hogy maradhasson, mert már begolyózom itthon).. Lehet azért van vele otthon, mert nem maradhat délutánra, felügyelet nélkül meg nem hagyhatja, vagy a vadállat apjukkal.. Szép dolog kigondolni, hogy menjen dolgozni, én imádnám, ha megvalósítható lenne. Én a 4 órás munkát sem tudom megoldani és a mi városunkba nem jár ki a fecske szolgálat(leginkább bpn mozognak), random emberre meg nem bízom a gyereket az utcán, egyszer tépi ki a kezét és elütötte az autó. Otthon csak akkor opció, ha biztosan nem lesz képes támogatott vagy önálló lakhatásra, ezt pedig ha mondjuk középsúlyosnak a teteje, vagy enyhe ért fogy a gyerek, akkor simán van esélye, nem kell otthonban élnie az életét..Enyhe értelmi fogyatékkal rengeteg felnőtt él a világban és nem tudod megmondani, hogy az a baja.. ettől meg csak egy hajszál lefelé középsúlyos kategória teteje..

El kellene érni valahogy, hogy behajtsák rajta a gyerektartást, abból, a két gyerekre CSPből, egyikre emelt cspből és ápolásiból meg egyéb támogatásokból meg tudna élni akkor is, ha nem dolgozik. Kell neki egy ügyvéd ingyen.. Keress fel kérdező ingyenes jogi tanácsadást, vagy az éfoesznél kérj segítséget!

Ja és hát.. az én gyerekem nehezebb eset, ha tudom, hogy esélyes ez az állapot, akkor nem vállaltam volna be egyedül. Csak az ember nem gondolja, hogy vele is megtörténik.. Jobb esetben meg ott az apuka, aki átveszi a gyereket munka után és besegít a házimunkába mondjuk 5től 8ig, utána megbeszélheted vele neked is milyen nehéz volt napközben, akire számíthatsz, így simán megéri, mert ha elmúlik az első 10+ év, akkor túl vagy valami jelentőségteljesen.. Ha apuka vagy egy jó nagymama van, nem érzed, hogy egyedül vagy vele, nem egyedül viseled a terheket, azért az úgy már nem olyan vészes, hogy valaki csak az ébrenléti idő felében nyafog, elégedetlen, tanításra és fegyelmezésre szoruló.. és mikor úgy érzed hogy rosszul csináltad, valaki megtámogat, hogy jól csináltad, jól csinálod, valaki viszi helyetted, ha elfáradt, levesz egy csomó érzelmi terhet, fizikai terhel, szellemi terhet. Szerintem ketten megéri...Én egyedül vagyok vele, ritkán érzem, hogy megéri, de akkor nagyon(általában akkor, mikor sikerélményem van érzem, hogy megéri.). Mikor megtanult végre valamit, mikor meg tudod nyugtatni, mikor fejlődött valamiben, mikor kimutatja, mennyire fontos vagy neki, vagy mikor bajban van és számít rád. Az szuper. Szerintem hullámvasút így egyedül, sok nagyot zuhanunk, sokszor megyünk magasra, de így nem vállaltam volna egyedül, hogy tudom, nem lesz olyan, mint mások. Azért az is sokat javítana, ha bölcsiben fogadták volna munkaidőben, ha valaki vigyáz rá, amíg beteg, hogy tudjak dolgozni járni, hogy oviban fogadták volna teljes napra, hogy tudjak dolgozni..Úgy még könnyebb lenne.

Szóval 2(jó) szülőnek megéri, egy jó nagymamával vagy rokonnal egy szülőnek megéri, átlagos gyerekkel megéri(akit fogadnak napi 9 órában intézményben), mert a sok munka, nehézség a gyerekkel többfelé oszlik, nincs hullámvasút, mert van, aki elkap a mély pontok előtt és akivel megoszthatod az örömöd a magaslaton, nem néznek ki a játszótéren, nem sutyorognak a hátad mögött a gyereked viselkedéséről, nem sajnálkoznak, nem ellenségesek veled.

Ahogy dolgozni is megéri, gyerekkel is megéri, csak el kel osztani a terheket több ember, intézmény közt, és megosztani az örömöt, támogatást egymásközt.. Úgy simán megérné.

Az átlagos gyerekkel is nehéz ennyire, ha az ember csak velük van és nem járnak csak napi 4 órát közösségbe éveken át, és nincs lehetőséged biztos helyre rakni pár nyugis órát..

Pl az enyém viszonylag nyugodt baba volt, bár akaratos, és a kevés alkalommal, ha sírt, mindenkit vert hangerőben és mellé rúgkapálásban.. de másé meg több alkalommal sírt kevésbé halkan, az is idegörlő:)