Megéri ebbe a világba gyereket csinálni?

Nagyon függ az adott családtól. Alapvetően sok veszély leselkedik egy gyerekre és sok szempontból nehezebb minden, mint azokban az időkben, mikor a rokonok közelebb voltak egymáshoz érzelmileg és földrajzilag is.

Én a magam oldaláról nem gondolom azt, hogy jó ötlet lenne gyereket vállalnom, sokkal hasznosabbnak érzem magam, ha inkább másba fektetek és sokkal jobban is érzem magam lelkileg más dolgokkal tevékenykedve. Mivel engem nem tenne boldoggá a szülővé válás felhőtlenül, nem teszek lépéseket ebbe az irányba, nem akarom nehezíteni az életemet, mert nem is kötelességem ezt tenni. Abban viszont biztos vagyok, hogy sokkal több embernek van gyereke, mint amennyinek kellene, hogy legyen. És nem érdekel, ha ezen valaki megsértődik, mert érzelemvezérelten vállalt gyereket és érzelemvezérelten hoz döntéseket, nem előtérbe emelve a racionális oldalt annyira mint a magamfajták.

Az a baj, hogy emberek elfogadják, ha nincs pénzük egy képzésre, nem alkalmasak bizonyos végzettséget szerezni vagy bizonyos munkára. Azt is elfogadják, hogy nem tudnának egy kutyáról gondoskodni és már az örökbefogadásnál elmegy a kedvük a sok feltételtől. Még azzal is rendben vannak, ha nem engedhetnek meg maguknak kocsit. De a gyerek? Az sajnos akkor is kell, ha egyértelműen kevesek hozzá anyagilag. Akkor is kell, ha jóformán csak aludni látják, mert egész nap dolgoznak. Ezek az emberek egy kutyánál be tudják látni, hogy be fog kakálni, ha egész nap be van zárva, de mikor a gyerek van egész nap másokra bízva és lepasszolva, az teljesen oké… Erre mondom azt, hogy sokkal elfogadóbbnak kellene lenni azzal kapcsolatban, hogy vannak emberek, akiknek bármennyire fáj, soha életükben nem kellene erőltetni a gyerektémát. De sajnos amíg a kocsit csak úgy adják oda, ha kifizeted, a diplomát úgy kapod meg, ha rendesen foglalkozol az adott szakkal, de még a kutya örökbefogadása is sok ponton bonyolult… Addig a gyereket minden ellenjavallat és csóróság ellenére megcsinálhatod magadnak otthon és nem baj, ha egy nagy nulla vagy, így vagy úgy el fogsz evickélni az önzőségedben, nemzési vágytól vezérelten, felkészületlenül is. Mert a gyámügy nagyon szélsőséges esetekben szól csak bele abba, hogy mit csinálsz a saját gyerekeddel.

Nos, ez a baj. A legtöbb ember életébe nem való gyerek. Nem hiszek a „szeretet mindent legyőz” humbugban. Létminimumon élni és a gyerekkel nélkülözni vagy miatta lemondani alapvető dolgokról nem normális. Ilyen embernek nem való gyerek. Annak sem való, akinek nincs semmilyen végzettsége, ezek az emberek nem felnőtt, önálló emberek, csak életművészek. Ami addig oké, amíg a saját életüket tengetik napról napra és nem egy kiszolgáltatott lényét. Annak sem való gyerek, aki nem tudná felnevelni. Nem értem, minek kell szaporodni 50 év körül és minek kell tizenévesen büszkének lenni arra, hogy abortusz helyett inkább megtartotta és hurrá, milyen jó neki. Ezek egyáltalán nem örömteli dolgok. Ahogy az sem igazi szülő a szememben, aki 6-8 körül lepasszolja a gyereket és este 6-8 körül veszi fel… Gyakorlatilag a gyerek ébrentöltött idejének 70%-át nem tölti vele… Abban a korban, amikor az erkölcs, az értékrend, a kötődési minták alakulnak… Ez nem normális dolog.

A környezeti hatásokba nem mennék bele, ahogy abba sem, hova vezet a hitvány, pénzalapú családbarát politika a minőségi köznevelés nélkülözésével megfűszerezve. Mert itt kérem mennyiségi tenyésztés folyik, minőségi teremtés helyett.

Szóval ha valaki jól csinálja és megteremtette magának a körülményeket nem csak a babaruhás gügyögős vágyálomvilágára alapozva a döntést, hanem kőkeményen racionálisan átgondolva, hogy mi kell ahhoz, hogy abból a gyerekből egy értelmes, egészséges, boldogulni képes felnőtt ember legyen (mert felnőtt jobbára így is, úgy is lesz belőle, de az önmagában nem eredmény, nem érdem, nem ad okot tiszteletre, köszönetre), akkor igen, megéri gyereket vállalni. Megéri egy olyan generációt megteremteni, ami jobb a korábbiaknál, több esze és lehetősége lesz a korábbiaknál és nem vezet vakvágányra az emberiség szintjén. A hobbigyerektartást és a 18 évesen minden nélkül szélnek eresztést meg kőkeményen büntetném.

#8

Remélem, neked sem, ugyanis mindenkit, aki ilyenekkel tud csak visszaugatni ahelyett, hogy magába nézne és elgondolkodna néhány racionális érven, sterilizáltatni kellene.