Félek az exemtol. A barátomnak meg nem mondhatom el. Hogyan rázzam le egyedül?

Félek hogy az exem be akarna kavarni a barátommal a kapcsolatomba.

Követtem is el hibákat. Pl feloldottam a tiltást es szóba álltam vele. Es hasonlok. De "muszáj" volt mert más uton keresett különben.

Mindezek miatt a barátom totálisan kiakadna. (Borzaszto forro fejű, hirtelen haragú, es szinte kezelhetetlen tipus, valójában tőle is tartok, de őt szeretem)

Az ex kb bele van betegedve abba, hogy elhagytam. De komolyan már pszichopata tünetei vannak. De még próbalom normálisnak betudni illetve abban reménykedni hogy ez normális határon belül lehet még. De azért a vészcsengőm az ott van.

Igy az exet probalom ugy kezelni, hogy nem provokálom, békitgetem nyugtatgatom, megköszönöm ha szépet írt (de valojában rettegek hogy zsarolos fenyegetos dolgokat ir, igy igazábol mikor meglátom hogy "csak" szerelmeket vall, szinte egy kő esik le a szívemről, es kicsit alábbhagy a félelmem)

Igazából a tiltás törlés nem old meg semmit, mert akkor személyesen jön.

Multkor is pont akkor mikor a barátommal voltam vonalban éppen, (rengetegszer van ilyen, hogy pont rosszkor talalkoznak össze a dolgok) igy pont muszáj volt bevallani hogy itt az ex, es azt az üvöltést a teloban amit én ezért kaptam, nem kívánom senkinek. Engem hibáztat, hogy en nem tudom lerázni.szerinte nem akarom. En őt átverem stb.

Annyiban igaza is van, hogy nem tudom lerázni. De nem azert mert akarnék tőle vmit hanem komolyan mert kezd nem normálisnak tűnni az exem, a zsarolásaitol (ha elmondaná a barátomnak hogy irkalok neki)meg egyenesen rettegek.

Addig van csak "nyugalomban", míg én kedves vagyok, nem tiltom es stb.

Kezd olyan érzésem lenni amugy(már nagyon rámegyek ezekete a görcsökre), hogy legszívesebben az exem is megölne ha ignorálom, de a barátom is ha azt hiszi hogy az extol en akarnék vmit. Éspedig nagyon arra hajlik hogy azt hiszi. Irto féltékeny.

Azaz itt vagyok 2 sráccal "megáldva" ugy, hogy nem segít senki mit csináljak. Mit tegyek.