Mennyire várhatom el a páromtól, hogy olyan házra költsön, ami nem az övé?

Vőlegényemmel négy éve vagyunk együtt, három éve együtt is élünk. A ház a szüleimé, de ők vidéken laknak, jó a viszonyunk és nem szólnak bele semmibe, vőlegényemet is nagyon kedvelik, szerencsére kölcsönös a dolog.

Jövőre házasodunk, utána tervezzük a babát és bőven ráférne egy ráncfelvarrás az ingatlanra. Amióta együtt élünk a vőlegényemtől egy forintot nem kértem a házzal kapcsolatos dolgokra, ha valami nagyobb új kellett (hűtő, mosógép, akármi) vagy szerelőt hívni, azt mindig én fizettem, azt gondolom mondanom sem kell, hogy bérleti díjat se kértem, szóval fizette a rezsi felét és ennyi. Most ezt nem úgy kell érteni, hogy nem is csinált semmit, tehát szerelt és javított meg dolgokat, de ezek max ilyen 2-3 ezer forintos tételek voltak.

A kaja, szórakozás, az most más lapra tartozik, szóval azt ne vegyük ide, gyakorlatilag félközös kasszán vagyunk.

A felújítás nyilván nem két forint lenne, viszont visszásnak érzem a helyzetet. Nyilván egy bizonyos összeg felett (mondjuk egy kazán) egyértelmű, hogy papírt írok róla, de kb kinél mi ez az összeg? Tehát ha szétmegyünk például, akkor forintra pontosan adhatok mindent vissza, úgy hogy például az amortizációt nem téríti meg nekem? És nem is "magamnak" csinálnám, hanem pl a gyerekszobát akarjuk kifesteni, parkettázni, ablakokat, radiátorokat cserélni, hogy egy tiszta környezetbe érkezzen, páromnak kialakítani kis műhelyt, hogy tudjon itthonról is dolgozni, garázst megcsinálni.

Van olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy vegyem figyelembe, hogy mennyivel több maradt nála egy albérlethez képest (havi 80-100e simán) és nyugodtan várjam el, de valahogy ez sem szimpatikus megoldás.

Hitelt és hasonlókat semmiképp nem szeretnénk felvenni, szóval csak a saját pénzünket költenénk.

Átlagos keresetünk van, tehát nem nyomorgunk, de azért meg kell nézni, hogy hova megy a pénz, főleg úgy, ha a gyerek miatt ki fogok majd esni a munkából.

Mielőtt bárki megkérdezi: párommal is átbeszéltük már a témát, de Ő is hasonlóan tanácstalan, egyikünk se akar a másiknak rosszat, de azért tudjuk, hogy jobb ezeket letisztázni és hátha mások másképp látják a helyzetet.