Jogosan zavar a párom munkahelyi csapatépítői?

Nem. Ez max őt zavarhatná jogosan. A viselkedése viszont jogosan zavar. Mikor nekem kellett ilyen szarok miatt távol lennem a családomtól, kurvára nem élveztem. Sem azt, hogy olyan emberekre erőltetnek, akikkel egyébként is több időt töltök, mint szeretnék, sem azt, hogy az ember, akit szeretek, rosszul érzi magát közben. Én úgy nem tudom magam jól érezni, ha látom a másikon, hogy ezzel megbántom. Épp ezért meg sem fordult volna a fejembem hogy a páromnak azt mondjam, "szar lehet, oldd meg". Mert lényegében ezt mondta.

Volt ilyen időszakom nálam is, egyrészt véletlenül mindig akkor betegedtem le vagy voltam vidéken, másrészt emiatt is mondtam fel végül. Pedig én szeretem a társaságot, extrovertált vagyok, de az erőszakot nem, főleg nem szabadnapomon.

Az a minimum, hogy őszintén sajnálnám a párom előtt is, hogy nem tudok vele lenni. De nekem is érdekem lenne záros időn belül véget vetni ennek a hülyeségnek.

Félsz egyedül a sötétben? Kapcsolj villanyt és tévét. Majd jön.

Te nem szoktál elmenni hazulról?

Dehogy zavar jogosan.

Évente három alkalom kimozdulásra (mármint nélküled) amúgy nagyon kevés. Elképzelni sem tudom, mi zavaró benne, pedig az én párom is jár csapatépítőre.

Nincs életed nélküle? Vagy ennyire össze vagy vele nőve?

Volt évfolyamtársnőm sem engedte a férjét, mert fosott, hogy a pöpölőjét belerakja valakibe. A pasi meg papucs volt, és nem ment.

Viszont e miatt, szépen kimaradt az előléptetésekből, meg a külföldi kiküldetésekről, és a pénzesebb projektekből.

Ez odáig tartott, mikor a 25 éve új srác is átlépte őt beosztásban. Akkor kilépett a melóból és a házasságából is.

365 napból hármat csapatépítéssel töltött. Juj, borzasztó :D

Nem tartom jogosnak.

Nálunk gyakrabban van olyan, hogy párom munka miatt nincs itthon - néha hétvégén is, egész nap.

Ilyenkor én hasznossá teszem magam (nagytakarításba kezdek pl.), időt szentelek a hobbimra, oktatóvideót nézek vagy csak kikapcsolódom.

Olvasok, játszom, filmezek, ilyesmi.