A barátnőm élősködik rajtam hogy vegyem rá hogy csináljon valamit?

10-es: ez nekem ellentmondás, az én értékrendem szerint ez egy akkora "hülyeség", ami mellett nem értem, hogy lehet jó együtt élni valakivel.

Te magad is idegeneket kérdezgetsz, hogyan "vehetnéd" rá, hogy kezdjen magával valamit, tehát nem érzed jól magad.

A következőket kell átgondolnod:

Anyagiak: tudod és akarod-e vállalni, hogy ebben a kapcsolatban te leszel az egyedüli kenyérkereső? Nemcsak úgy, hogy hónapról hónapra kijöttök, hanem úgy, hogy szabad szemmel látható összeget félre tudtok tenni tartaléknak minden hónapban. Nem csak most, hanem hosszú távon, mert minél jobban belekényelmesedik a barátnőd ebbe az életmódba, annál kevésbé szeretne majd dolgozni, pláne ha gyereket is vállaltok. És minél tovább van távol a munkaerőpiactól, annál nehezebb oda belépni később, ha muszáj lenne. Ez szerintem óriási nyomás, neked kell tudnod, tudod-e ezt kezelni, és persze hogy számszerűen meg tudjátok-e oldani.

Az emberi oldala: évek múlva sem fog zavarni, hogy egy olyan emberrel élsz együtt, akit semmi nem érdekel? Nem tanul, nem dolgozik, nincs hobbija, nem önkénteskedik? Mindenki életében lehetnek olyan időszakok, amikor nem dolgozik, és még az is belefér, hogy néhány hónapig abszolút semmit nem csinál az ember, 4-5 évnyi egyetem után beleférne az is, de egy idő után a legtöbb embert frusztrálj a semmittevés, nem elégíti ki, hogy otthon ül és TV-t néz, tanul, tanfolyamra jár, önkénteskedik, talál valami hobbit, sportol, hobbiszakáccsá képzi magát, mittudomén, ami érdekli, de leírásod szerint a párod jól el van így. Ez téged nem zavar? Miről beszélgettek?

Beszéltél erről vele? Mik a tervei? Miért hagyta abba a munkakeresést? Meddig tervezi folytatni ezt az életmódot? Nem zavarja, hogy te tartod el? Hosszú távon sem zavarná?

Rávenni pedig max. úgy tudod, hogy egy komoly beszélgetés során kilátásba helyezed, hogy elköltözöl, amennyiben nem megy el dolgozni. Nem kell vele szakítani, ha ennyire szeretitek egymást, de ez téged zavar, így lenne mindenkinek saját élete, amit úgy old meg, ahogy akar. Valószínűleg ebbe nem menne bele, mert akkor rá lenne kényszerítve, hogy dolgozzon.

Egyik baratnom 28 eves koraig nem dolgozott.O is a szuleitol kapott valami minimaslis osszeget. aztan meg ram volt kiakadva,hogy nem potoltam bele a draga kabatjaba,amikor tudom,hogy nem dolgozik :D Elmentunk nyaralni (amit en fizetettem ) osszevasarolt egy csomo ruhat es azt mondta fizessem ki,mert nem merte kihozni a penztarcajat a szallodabol nehogy ellopjak.

Eszem agaban nem lett volna vele osszekoltozni,foleg miutan kapott egy 4 oras munkat es jobban ki volt faradva mint en a 11- 12 oras munkam mellett.Fel evig voltunk egyutt,de en nem tudtam ezt a semmit tevest elfogadni en mar iskolas koromban is dolgoztam.Maskepp mi is nagyon passzoltunk ,humor,kalandvagy,mely beszelgetesek,de mindent en kellett fizessek amugy sem birtam volna sokaig anyagilag.