Mit tennél ha beleszeretnél egy hihetetlen mértékben gazdag pasiba a pénze miatt, majd kiderülne hogy a pasi közmunkásként napról napra tengeti az életét viszont valóban nagyon gazdag de a milliárdjai a bankszámláján vannak amihez nem nyúl hozzá?

Kérdező

Az aranyásók vagy simán a prostik nem a pénz papírra leírt számbéli formájához vonzódnak, hanem az életmódhoz, amit a pénz biztosít.

Ha te közmunkás módjára élsz, akármennyi pénz vna a számládon, közmunkás vagy, csóró vagy. Gazdag életet meg hitelből is - azaz jóformán nincstelenként - is lehet élni (legalábbis rövid távon) ami bevonzza az erre vevőket.

Szóval ha csövesnek nézel ki, akkor senki nem fog beleszeretni a pénzedbe. Mert tulajdonképpen nincs is. A pénz csak akkor ér valamit, ha használják.

Viszont ha olcsó életet élsz, közben azt mondogatod, hogy rengeteg pénzed van, nagy eséllyel hazugnak fognak nézni, akkor is, ha véletlen igazad lenne.

Nem mintha a számlán tárolni pénzt ne lenne ordas nagy baromság. Ha már egy millád összegyűlt, már kezdeni kell vele valamit, nemhogy milliárdok...

Az me ga másik kérdés, hogy honnan vannak milliárdjaid? Ha nem kezdesz vele semmit, akkor vszeg örökölted, hiszen ha te cisnáltad volna meg, nem közmunkás lennél. És akkor kitől örökölted? Magyarországon eléggé kevés ember van aki rendelkezik ekkora vagyonnal...

Kérdező, te nem érted az... embereket, mint olyat:D

Hogy tudsz valakinek a vagyonába beleszeretni?

Hogy tudsz valakinek a vagoynába beleszeretni úgy, hogy valójában nincs neki? Nem, a számláján lévő nem használt pénz nem minősül vagoynnak.

Az az ember, aki szegény módjára él és nem is tervez változtatni, az nem gazdag.

Szóval lényegében emberünkön semmi kapaszkodó nincs ahhoz, hogy vagyoni alapon vonzódjon hozzá bárki is.

Vagy fejtsd már ki, hogyan szerethet bele valaki a pénzéért egy olyan emberbe, akinek havi 80ezer forint megy át a kezén?:D

Eltekintve azoktól az igencsak nyugtalanító kérdésektől, hogy a) hogy lehet valakibe beleszeretni a pénze miatt, b) hogy lehet beleszeretni valakibe a pénze miatt, aki jóval alacsonyabb életszínvonalon él a közmunkásbérből, mint bárki, aki dolgozik és legalább minimálbért keres, felvetődnek továbbiak is.

Csak néhány:

- Épelméjű-e azt az embert, aki megtehetné, hogy egészséges életmódot folytasson, egészséges ételeket egyen, sportoljon, rendszeres orvosi szűréseken vegyen részt, kifizesse a fogpótlást stb. kockáztatja az egészségét és várható életkilátásait a takarékosság jegyében.

- Miért tengeti napjait közmunkásként napról napra, elvéve ezt a lehetőséget azoktól a rászorulóktól, akiknek az életében számítana ez az összeg, ahelyett, hogy havonta ennyi kamatot feláldozna a vagyonából a megélhetésére?

- Miért hiányzik belőle a pénzügyi tudatosság szikrája is?

- Miért motiválatlan, és ha már az, miért nem jótékonykodik vagy él hedonista életmódot a közmunkáslét helyett?

- Elvárná-e tőlem, mint partnerétől, hogy saját életszínvonalamra emeljem, holott a vagyona a többszöröse az enyémnek?

És ez csak a jéghegy csúcsa.