Nem vagyok se jóképű, se gazdag, se nagydumás, mégis olyan barátnőm van, hogy ihaj! Ez hogy lehetséges?

Hm, köszönöm az eddigi válaszokat, a többség meglepően kedves. (:

Igazából azokra lennék kíváncsi, akik szerint az összes nő egy pénzéhes külsőséges szutyok.

Hátjó.

Nos ugye adva vagyok én a kemény 20 évemmel, aki mindezt legépelem a saját kezemmel, majd' minden tulajdonsággal rendelkezve, amivel a gyikes törvények szerint esélytelen lenne nővel bármiféle kontaktust kialakítani is.

Jóképű olyannyira nem vagyok, hogy nemhogy a sokszor panaszolt cicafiú-réteg, hanem inkább "rockernek látszó" átlagos, ráadásul az arcom tiszta ragya (pattanás, igen), ami fuj, ráadásul a hajam is hosszú, ami szintén fuj. Ugyan magas vagyok, de emellé olyan, mint az always-betét, ha oldalra fordulok, nem látszok. BMI indexem az etióp átlaggal vetekszik (16,14, ha valakinek ez mond valamit).

Aztán: ugyan nem vagyok csóró, de gazdag sem, olyan átlag-középosztály, normál családi háttér megatöbbi. Éhen nem halunk, viszont nincs se menő ájfón, se laptop, se napi fél liter kóla az automatából. Ennek tetejébe még elég spórolós is vagyok, mindenből törekszem az olcsóbb megoldásra. Ruhából ez úgy néz ki, hogy kínai vagy ez az új angol használtruha-mánia, hiába mondják sokan, hogy abból kell a márkás, mert csak az a minőségi. Csak sajnos a márkás ruhák árának kb a fele a márkanév, a kínai ruhák meg már egy pár éve nem olyan legendásan szarok (legalábbis nem mind). Sőt, a turkálókból simán ki lehet szedni márkás ruhákat, töredékáron. (Official Glasgow Rangers, Tottenham Hotspur product, és Umbrokat találtam már, remek állapotban) Ja, se anyuci, se apuci nem gazdag. Nincs seggem alá tolt kocsi, hiába is, jogsim sincs.

Következő: társasági életem kimerül az iskolában és az internetben, buliban még nem voltam, soha nem cigiztem, nem iszok (nem vagyok absztinens, csak egyszerűen nem szeretem az ízét), vízipipa nem jön be, a fű és az azon túliak meg csípőből kiesnek. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének barátaim innenonnan, csak éppen nem szoktam velük se diszkóba, se kocsmába járni. A barátaim másik fele meg internetes eredetű (nem kiborg), évek óta ismerjük egymást, és szervezünk közös programokat (pl. kirándulások), csak sajna messze laknak.

Tovább: mindezek ellenére lehetnék valami über standupszerű komédiás, de antiszoc vagyok, alapjában véve nem szeretem az embereket, nehezen megnyíló, táraságban csöndes. Rettentő nehéz ismeretlenekkel beszélnem, ha lehet kerülöm. Ebből adódik, hogy a csajozás, egyéjszakázás és hasonlók kiesnek, és még szűz is vagyok. Nem csillagjegyre. Én prímán elvagyok akár egyedül is, rengeteget olvasok, sokat játszok (olvastam itt olyan véleményt, hogy már 17 évesen is gáz, ha játszik az ember), még többet alszok.

Hát ha ezt leírnám, hogy gyertek, társat keresek, nem sokan jelentkeznének, nemdebár? Mondanák, hogy "öregem, változtass, mert egyedül halsz meg!", én meg ha botor módon elhinném, tán még változtatnék is, aztán kitudja, megtalálom-e a boldogságom, vagy önmagam is elvesztem.

De mit tudok nyújtani? Azt mondják, nagyon okos vagyok ("úúú, igazi kocka, én tudtam"), színötös érettségi (nemnagyügy), egyetem (az se). Szeretem a matekot, a kémiát, a fizikát. Szeretem a tudományt, az új dolgok, rejtélyek vizsgálatát. Azt tartom magamról, hogy képes vagyok logikusan gondolkodni, és sajnos azt tapasztalom, hogy logikusabban, mint az átlag, ezáltal némely dologban eredményesebben (ú, nézd már nagyképű is!). Szeretem a sci-fit, a rockzenét (ami szintén fuj (: ), az értelmet a tudást. Reálos beállítottságú vagyok, a művészlelkeket nem szeretem. Mindenről lehet velem beszélgetni a kvantummechanikán kezdve a Premier Leaguén át a lábméretről, de tényleg. Pornót meg nem nézek :D (elvileg ilyen nincs)

Kapcsolatbeli hozzáállásom elavultnak mondható, tán kicsit merev: szex csak kapcsolatban, kapcsolat csak szerelemmel, szerelem csak egy nemakárkibe. Abszolút monogám beállítottságú vagyok (avagy genetikailag is hibás), egy életre egy partner, nem kívánok mást, nem dugok meg képzeletben senkit (de tényleg), nem érdekel a tapasztalat, nincsenek különleges sekszujális vágyaim. Viszont vannak különleges elvárásaim, avagy a fenti pár sor (ez a bekezdés) legyen érvényes Őrá is. A külső másodlagos, sőt, harmadlagos, mert azért tudjon valahogy megélni, ha ledobják egy betondzsungelbe, értsd tudja mi fán terem a villanyszámla. Van egy külsőbeli ideálom, de ahhoz nem ragaszkodok mereven.

És mi történt? Sikerült megtalálnom A Lányt, külsőleg IS és belsőleg IS ideál, és csodás! Nem úgy szép, hogy csak szerintem, hanem úgy átlagban szépnek mondható, néhanapján megpróbálják elkérni a számát mások. Idősebb nálam (22), és érintetlen. És tényleg szeret. Korántsem vagyok tökéletes, vannak rossz dolgaim, de ennek ellenére is kitart mellettem, még a különcségemet is elviseli.

Mit szoktak itt a nőkről tartani? Csak külsőre, csak pénzre megy, saját kategória, megcsalás estébé. Ezeket kilőhetjük, lásd fent. Bőven lett volna alkalma elhagyni jobbért, szebbért, gazdagabbért, de még mindig itt van. A szeretet és a híresneves belső értékek meg úgy mutatkoznak meg, hogy én meg külsőre pont anti-ideálja vagyok! Azt gondolta, jaj, csak vékonyat ne. Jaj, csak hosszúhajút ne. Áh, úgysem jövök össze olyannal, aki külsőre először nem fog meg. Aztán tessék... és nem csak kénytelen-kelletlen elviseli, hanem már megszerette. Olyan Ő, akinek akárki örülne. Kedves, aranyos, ugyanakkor vad és okos, ízig-vérig becsületes. És persze elavult felfogású :P És a legjobb barátom.

Ezt nem dicsekvésnek szánom, a kérdésnek két célja van:

- Kíváncsi vagyok a rosszindulatúbbnál rosszindulatúbb magyarázatokra, avagy dögöljön meg a szomszéd tehene is, mert az ugye teljesen lehetetlen, hogy tévesek legyenek a Nagy Párkapcsolati Elméletek a gyiken.

- Egy kis biztatás azoknak, akiknek még nincs ilyen szerencséjük, hogy igenis LEHET, és nem kell aggódni, nem kell nőimagazinokat olvasni a sikerről, csak egyszerűen oda kell figyelni magadra, és megtalálni azt, akit TE akarsz, nem pedig akit a világ szerint akarnod kell. Nekem 19 évesen lett ilyen nagy mázlim, előtte semmi, és még így is rettentő fiatalnak mondhatom magam, szóval hajrá!

Kösz, bro :D És a többieknek is (: Nem éppen dicsérgetni szoktak, szóval bevallom, jól esik.

De ez nem csak rólam szól. Lehet akármilyen humorom, ha a lány nem ad esélyt, mert nem tetszek neki elsőre, és hát valljuk be, ez valamennyire jogos lépés lenne tőle. Nem nagyon, csak egy kicsit. Azt akartam ezzel megmutatni, hogy igenis VAN normális nő még a világon! És ezt egy hozzám hasonló evolúciós zsákutca is meg tudja találni! Nagyon nem tartom valószínűnek, hogy az egyetlenegy próbálkozásomból kifogtam az egyetlenegy normálist, úgyhogy lennie kell többnek is.

Úgyhogy lányok: tessék több esélyt adni szegény fiúknak, fiúk, ti pedig szolgáljatok rá arra az esélyre! Persze nyilván lesznek össze nem illő emberek ezután is, ezért nem engem kell hibáztatni :D