Ti éreztétek már úgy hogy egyedül magányosan fogtok meghalni? És hogy semmi esélyed arra hogy valaha is boldog leszel? 33L

33 éves létedre elég megkeseredettnek tűnsz a kérdésed alapján.De én is éreztem és én még csak 22 vagyok.De nekem nem volt még egy éjszakás kalandom se és nem is hiszem,hogy valaha is belemennék ilyesmibe.

Szerintem ugyanaz a gondod mint nekem,félsz megnyílni az emberek előtt,pedig ahhoz,hogy boldog legyél muszáj.Mondom ezt úgy,hogy nekem se megy.Az üzleti életben azt szokták mondani,hogy kockázat nélkül nincs haszon és ez bizony az élet minden területére is igaz.Szóval kicsit bátrabbnak kell lenned ahhoz,hogy boldog lehess.

Remélem segítettem!

22/F

Hozzáállásoddal van gond, ez tök egyértelmű. Még annyira sem tartod magad, hogy azt gondold, megérdemelnél egy normális életet, normális kapcsolatot. Legközelebb talán így tedd fel a kérdést: "Mit tegyek azért, hogy az életem jobb legyen, hogy legyen nagyobb önbizalmam, legyen párom, megbecsülésem" stb. Én is pesszimista vagyok, de ez azért már elég lesújtó és egy cseppet sem szimpatikus.

Amit írtál, hogy kívülről nem látszik, ez nem igaz. Pontosan elárulhatod magad, ahogyan beszélsz, viselkedsz. Az emberek nem hülyék, leolvassák az emberről, ha alacsony az önbecsülése, ha nem szereti magát.