Hogyan éljem túl a szakítást?

Csak három hónapos volt a kapcsolatom, ő volt az első fiú aki iránt éreztem valamit, akihez ennyire kötődtem, aki megmozgatott bennem valamit! És vége... kidobott, mint egy koszos zsebkendőt. Ennyire voltam jó.

Most fizikailag fáj, elviselhetetlen. Bőgök és bőgök, pedig a munkám megköveteli hogy vigyorjak állandóan. Ma még tudtam magam tartani és keserűen vigyorogjak, de ma vált biztossá, hogy vége... nem tudom, hogy tovább, értelmetlennek látok mindent.

Kérlek adjatok tippeket, mivel verhetném ki a fejemből.