A párom szülei nem állnak vmi jól, az apja nemsokára munkanélküli lesz, mert egy másik főnök veszi át a vállalatot, privatizálva lesz. A pasim úgy van vele, hogy neki kell segitenie a szülein, ez normális?

Az a baj itt, h amikor a közös jövőnkről beszélünk, akkor is ez merült fel, hogy minden attól függ, h mi lesz a szüleivel. Én egy másik városban tervezem beírni a mesterit, és úgy volt sokáig a terv, hogy ő is ott vállal munkát, és összeköltözünk. Most meg másképp van a dolog.. mondom neki, hogy dehát ha lesz gyerekünk, akkor csak hétvégén fogja látni az apját? Erre megkérdezi, h milyen gyerek? 23 vagyok, még egyáltalán nem tervezem, de ha pár év múlva igy fogom gondolni, hogy akarok? Ő meg azt mondja, hogy miattam lett házasságellenes, mert én az vagyok. Ok, igy fiatalon naná, hogy nem ez az első dolgom, amikor még nincs diplomám meg állásom, és igen, nem igazán hiszek a házasságban, de azért kimaradni se akarok belőle..... kérdeztem tőle, hogy akkor ez a mi kapcsolatunk nem is fontos? Nem mondott semmit, mert azt mondta, ha mondana vmit, akkor kifprgatnám..... kicsit kétségbe vagyok esve, de remélem, hogy ez csak átmeneti.