Nektek mit jelent a szerelem? Honnan érzitek, hogy szerelmesek vagytok?

Érdekes kérdés.

Az, hogy szerelmes vagy, elég egyértelmű lesz számodra ha az leszel. Ez azonban nem egy olyan állapot, ami folyamatos. Néha erősebb az érzés, néha gyengébb, néha másra sem tudsz gondolni, csak RÁ, néha egyáltalán semmi nincs, és ez mind teljesen normális egy párkapcsolatban.

Szerintem az egyik óriási hiba, hogy az egyik fél (vagy mindkettő) azon kezd el gondolkozni, hogy ő vajon most szerelmes e? Aztán esetleg mikor rájön, hogy nem, véget vet a kapcsolatnak. Pedig ha egy jól működő komoly kapcsolatban vagy, nem kell szerelmesnek lened, hogy boldog legyél. Nem is lehetsz az mindig! A szerelmi állapot olyan fizikai változásokkal jár az emberi szervezetben, ami hosszú távon nem fenntartható. Kutatások szerint a szerelem egy párkapcsolatban általában 1-1,5 évig tart, de 3 évnél nem tarthat tovább! Aztán átalakul szeretetté. A lényeg: nem lehetsz örökké szerelmes! Senki nem lehet az, és nem is kell annak lennie! Nem ettől lesz működőképes egy párkapcsolat!

Még a kezdeti szakaszban is előfordulhat (első néhány hónap), hogy az egyik fél bizonytalan az érzéseiben, mert pillanatnyilag nem érzi a "szerelmet". Nekem párom kb. 2-3 hónap után hozta fel a témát, hogy ő nem szerelmes. Nehéz volt áthidalni azt az időszakot, de sikerült, és már másfél éve együtt vagyunk, és nagyon jól érezzük magunkat egymással! Tisztában vagyunk egymás érzelmi állapotával, szoktunk róla beszélgetni. Ez nem lehet tabu téma egy komoly párkapcsolatban!! Van mikor ő érzi nagyon, hogy szerelmes, van mikor én. Összességében én érzem jobban - szoktam is neki, mondani, mikor azt mondja, hogy "Szeretlek", hogy "De én jobban!" - de ez is teljesen normális, mert én vagyok a férfi. Egy férfi rajonghat a nőért, ezzel nincs semmi probléma, sőt szerintem sokkal jobb, mint fordítva.

Még valami. A szerelem egy érzés, mely nem tudunk befolyásolni (legalábbis én még nem jöttem rá a módjára). De a párkapcsolat egy döntés! Remélem érted a különbséget!

29/F

Wow... Nos, a kérdést olvasva válaszolni támadt kedvem, de úgy olvasom, a #8 kommentelő már mindent leírt, amit énis megtettem volna :D Belemegyek akkor személyes véleményembe: én, mikor szerelmes vagyok (és igen, boldogan beszélek jelen időben :)), egyszerűen természetesnek veszem, hogy a barátom mellettem van. Van egy furcsa és megfogalmazhatatlan érzés, ahogy hozzámér, átölel és én a mellkasához fúrom a fejem és mélyen beszívom az illatát... Ez a biztonság, a szeretet és az összeillés érzése. Mikor az ölelés olyan természetes, hogy olyan, mintha összeolvadnátok. Vagy ha melletted fekszik az ágyban, úgy érzed, minden a legnagyobb rendben, Ő az életed része... Mintha nem is egy másik ember lenne, hanem a másik feled. Ezek sablonos szövegeknek tűnnek és nehéz elképzelni, amíg nem érzi az ember... De lehetséges. Én sem hittem el, de mostanra valósággá vált :)

19/L