Szerintetek normális/elítélendő dolog, ha én csak diplomás pasival szeretnék összejönni?

Na, én az ilyen "álértelmiségiektől" mászok a falra!

Rengeteg 20-as évei legelején járó fiúkát és lánykát látok az egyetem különféle campusain grasszálni olyan tekintettel és ömlengős szöveggel, amiből süt, hogy azt hiszik, ők találták fel a spanyol viaszt.

Karokat nem akarok nevesíteni (bár, részben már említettek párat előttem), de néhányra tényleg tipikus, hogy csak kávézni és "divatbemutatót tartani" járnak be a diákok arra a heti 16-20 órára. Aztán vizsgaidőszakban megy a menőzés, hogy 12 vizsgán van túl ilyen-olyan átlaggal. Csak azt hagyja le, hogy egy tárgy 30-70 oldalból áll, és az se nagy tudomány, hanem valami kis lötyögős bullshit.

Aztán a mai tömegképzéssé vált, lezüllött színvonalú, kivéreztetett magyar felsőoktatásban egy főiskolai Bsc képzés lepkefing! Ne haragudj meg Kérdező, nem bántani akarlak, de egy mai ilyen képzés a 10 évvel ezelőtti érettségi színvonalát sem éri el.

Az emberanyag minősége 5-6 év alatt is akkorát romlott, hogy az valami hihetetlen. Kérdezd meg bármelyik oktatót bármelyik karon, hogy a mai színvonal hol van akár az 5 évvel ezelőttihez képest. Azt fogja mondani, hogy akkor se volt rózsás a helyzet, de ami manapság van, az kifejezett tragédia.

Extrém ritkán szoktam személyes példát írni ide a GYK-ra, de most megteszem gondolatébresztőként:

- angol középfokú C: már általános iskolában megcsináltam

- TDK versenyen részvétel: ööö... komolyabb egyetemen ez már-már alap, sok helyen a diákok nagyobbik része TDK konferencián részt vesz. Amúgy én 1. lettem a szekciómban.

- jeles tanuló 4,91-es átlag. Nekem az orvosin a 6 év összesített(!) átlaga volt 4,96

- nem diákmelózom, de helyette PhD hallgató vagyok.

Miért írtam le ezeket? Mert én így se érzem magam olyan hű, de sikeresnek. A siker nem ott kezdődik, hogy ilyen-olyan átlaggal elvégzünk valamit, amit rajtunk kívül még több százan (sok képzés esetén: több ezren) szintén megcsinálnak minden évben. És szintén nem siker, ha valaki teljesít olyan elvárásokat, melyek mostanság alapnak számítanak (pl. nyelvvizsga, TDK részvétel).

Nem akarok politizálni, de a hozzáállásod a mai magyar politika hozzáállására emlékeztet: sikerként beadják, hogy végre nem negatív, hanem pozitív előjelű a gazdasági növekedés, csak arról nem szól a fáma, hogy így is ez a legkisebb a régióban, magyarul továbbra is a közeledés helyett leszakadóban vagyunk Európától is, és a térségtől is.

Aztán az ilyen "sikeres" emberek csak csodálkoznak, amikor egy hasonlóan "sikeres" ország munkaerőpiacán találják magukat...

A végén olyan "nagyon sikeresek" is lehetnek, hogy kapnak egy olyan munkát, amiből be tudják fizetni a rezsit és a lakástörlesztőt. Az meg nem az ő gondjuk, hogy 1 országgal nyugatabbra egy kevésbé sikeres kispolgár is 3x magasabb színvonalon él, mint itt az itteni "sikeremberek".

Zárásképp: "Agrármérnök szakra járok és ez nem egy könnyű szak. Az évfolyamunkon a hallgatók egy harmadának van nyelvvizsgája, az egész évfolyamunkon csak én TDK-ztam egyedül,"

Nem akarlak lehangolni, de ez elég szomorú a szakodra nézve... A legtöbb normális szakra pl. nyevvizsga nélkül be se lehet jutni! Az a baj, hogy a te esetedben valóban megállja a helyét a "vakok közt félszemű a király" mondás.