FiÚk! Ti hány éves korotokra terveztek esküvőt, eljegyzést?

Én is ilyen voltam addig, amíg meg nem ismertem a vőlegényem. Én soha nem megyek férjhez, egyedülálló, erős nő leszek, megváltom a Világot egyedül... aha, persze... :D :D

Szerintem alapvetően baj van a fejekben. Sokan úgy tekintenek a házasságra, mint valami béklyóra, ami egy komoly akadály a tanulásban, a karrierépítésben, a szórakozásban, és egyáltalán, a személyes szabadságban. És sajnos sok házasság ilyen is. Egy kötelezettség. Még egy hely, ahol jól kell teljesíteni. Pedig nem erről kellene szólnia a szerelmi házasságoknak. Arról kellene szólnia egy házasságnak, hogy a két fél segíti egymást mind a közös, mind az egyéni célok elérésében. Egy házasságnak nem akadálynak, hanem plusz inspirációnak kellene lennie a személyes fejlődésben (diploma, jobb, esetleg nagyobb áldozatokat kívánó állások), sőt, a pénz kérdésében is hatékonyabbnak kellene lenni együtt, mint külön-külön. A házasságnak nem akadálynak kellene lennie a szórakozásban, épp ellenkezőleg. Minél több mindent meg kellene tapasztalni együtt a társunkkal. Vagy akár külön-külön, amit aztán elmesélhetünk egymásnak. Szexuális téren sem feltétlenül kellene akadálynak lennie a házasságnak. De ehhez néha el kell engedni a másikat, és bízni abban, hogy visszatalál hozzánk. El kellene fogadni, hogy néha másra vágyik az ember, mint a szokásos. (Szerintem ez a legnehezebb, ezt még azt hiszem, nagyon nehezen viselném, ha kiderülne ilyesmi) Nem látom értelmét ideális kort keresni a házasságra. Akkor ideális, amikor mind a két fél elérkezettnek érzi az időt. Nagy hiba akár sürgetni, akár hitegetni a másikat. 26/N