Miért lehet az hogy a kutyát sem érdeklem? Ennyire visszataszító jelenség lennék?

#1

Engem sokan tartanak olyannak aki imádja magát meg kicsit nárcisztikus is...

Na akkor lányok főleg, de ti is srácok IE! (Istenítsetek Engem)

Amit én tapasztalok hogy senki nem fog odamenni hozzád csak úgy beszélgetni.

Legalább egy páros kell ahhoz tudnak csapódni az emberek. Ha csak ülsz egyedül nem igen fognak odamenni beszélgetni.

Jó lenne ha összeszednéd magad. Ilyen hozzáállással nem fogsz előbbre jutni. Fel a fejjel és előre.

Egyesnek abban nagyon is igaza van, hogy aki kellően tiszteli és becsüli magát, annak ez rengeteg erőt ad, hogy átvészelje a nehézségeket és könnyebben eléri, hogy mások is pozitívan álljanak hozzá - egy önmagával rendben lévő ember egyszerűen jó benyomást tesz másokra. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, a környezet (és főleg a fiatalkori környezet) is rendkívüli mértékben befolyásolja, hogy az ember hogyan áll önmagához, és igenis van annyira elutasító, demoralizáló környezet, ami az adott személy számára ellehetetleníti, hogy saját erőből helyrebillentse az önmagához való viszonyát. Nekik külső segítség, egy megfelelő, támogató környezet kell, és semmiképp sem szabad azt éreztetni velük, hogy az ő hibájuk lenne (azért nem tisztelnek, mert te sem tiszteled magad), mert ezzel csak még mélyebbre lökjük őket az önbizalomhiányba.

#7: Meg fogsz lepődni, de én nagyon is mást tapasztaltam. Én ahányszor feladtam a kapcsolatteremtést a környezetemmel és magamba zárkóztam volna, mindig felbukkant egy-két ember, akik külön energiát fektettek bele, hogy elnyerjék a bizalmam és megismerjenek és semmilyen viszonzást vagy kompromisszumot nem vártak el cserébe. Nem vártam el tőlük vagy másoktól, hogy ők tegyék meg az első lépést, úgy gondoltam, teljesen jó lesz nekem egyedül is, de ők mégis megtették és rengeteget köszönhetek nekik. Ugyanakkor ismerek jó pár olyan embert is, és sajnos úgy tűnik, ők vannak többen, akiknek a barátságánál még a semmi is sokkal jobb. Szóval hiba azért pedálozni, hogy legyen valaki, aki néha esetleg leereszkedik odáig, hogy szóba álljon veled.