Minden férfi életében eljön egyszer, hogy tudatosan gyereket akar? Vagy talán soha?

A nőknél a gyerek az ösztönös biológiai késztetés, a férfiaknál meg "csak" társadalmi és barátnői elvárás. A legtöbb férfi persze belemegy a dologba előbb vagy utóbb de nem vágya a gyerek,csak ha ez szükséges a feleség élettárs megtartásához akkor mit tegyen mást?

A legtöbb férfi belátja hogy nem lehet annyira önző hogy megfossza a párját a gyerekvállalástól, de nem is pörgeti túl a témát,hanem ahogy lesz úgy lesz alapon sodródik az eseménnyel .

Mert valljuk be őszintén a gyerekkel egy csapásra véget ér a szabadság a függetlenség ami egy férfinek sokkal de sokkal nagyobb érték mint egy nőnek! A nő kiskorától kezdve elköteleződésre törekszik menyasszony akar lenni, de melyik fiú leghőbb vágya, hogy férj legyen?

Persze ott az ezernyi válás, szóval semmi sincs kőbe vésve.

Háát szerintem ha valaki 30-on túl még mindig kételkedik benne, annak 2 oka van.

1. Nem a megfelelő személlyel van együtt.

2. Egyáltalán nem is akar.

38 évesen úgy hiszem eljött az idő, mert nem akarunk teljesen kifutni a korból. Ha kizárólag rajtam múlna akkor még várnék egy kicsit, de most már úgy érzem minden adott a kicsi jöveteléhez. 10 éve még hevesen tiltakoztam volna, akkoriban még a saját kajámat sem tudtam volna kifizetni, vicces lett volna.

38F

Az első sikertelen terhességem után ( nászúton már apuka dobta fel a témát ), ő mondta, hogy felőle mehet, de ha én nem akarom még, akkor nem erőlteti. Amikor megszületett a fiunk, 1 hétig a máját károsította és utána simán akart volna még. Aztán én nem akartam. Ő még mindig igen. A kislány után most volt képe azt mondani, hogy örülne egy harmadiknak is. Gyorsan leállítottam :)

Nekem kevés az a 10 millió, hogy mègegyszer nekimenjek a témának. Viszont ha véletlenül becsúszna, attól tartok, ő boldogabban fogadná, mint én.

10.

El kellett volna vennie? A házasság mióta kötelező? Nem biztos, hogy ilyen módon el akarnak köteleződni egymás mellett.

Kérdező: Szerintem férfiaknál nagy általánosságban 30 felett jön az érzés, hogy gyereket akarnak, ha jön. Van aki emiatt el is válik a feleségétől, ha pl kiderül, hogy nem lehet gyereke.

Nagyon változó ez. Én 24 éves koromig nem is akartam gyereket egyáltalán. Aztán ez megváltozott amikor a férjemmel járni kezdtünk. Tőle akartam gyereket.

Ő már egész fiatalkorától szeretett volna. 18 évesen is. (Az érzés benne volt). Mikor megismerkedtünk majdnem 21 éves volt, már akkor is akart. Viszont úgy alakultak a dolgok, hogy azóta sincs gyerekünk, és nem is lesz. Én beteg vagyok, szinte nulla az esélyem, és a férjemnek is minimális az esélye, hogy természetes úton nemzzen gyereket. Pedig már a gyerek nevét is kitaláltuk anno...

Mi megbeszéltük ezt, egyikünk sem akar ebbe mesterséges módon beleavatkozni, sem örökbe fogadni. Elengedtük az érzést, hogy gyereket akarunk. (nem volt könnyű időszak), de jobban szeretjük egymást annál, mintsem ilyesmiért szétmenjünk. Elfogadtuk, hogy ketten vagyunk egy család és kész. Nem azt nézzük ami nincs, azt értékeljük amink van.

Ezt csak azért írtam le, hogy lásd, az emberek érzései változhatnak. Mi is dönthettünk volna a válás mellett, hogy másokkal megpróbáljuk a gyerek dolgot, de tudjuk, hogy nem lennénk boldogok, hiába lennének (ha lennének) gyerekeink, ha közben nem egymással vagyunk.

A te párod is akarhat később gyereket, csak már oda kell figyelned a korodra, és egy bizonyos idő után konkrét választ kell adnia. Ha neked a gyerekvállalás fontosabb, akkor erre nagyon oda kell figyelni, nehogy kifuss az időből, és már időd se legyen másik párt találni. Ha így döntenél. 30/N