Érdemes lenne-e visszavezetni a megcsalásért büntetést/kínzást?

ma 20:05

Ennyi erővel a poligámia meg még elavultabb, mert az ősember is művelte már. A monogámia már a keresztény vallás kialakulása előtt is kialakult már, már azelőtt, hogy a 10 parancsolatra felvésték volna, hogy ne kívánd a felebarátod nőjét. Valamikor akkor, amikor az emberiség átlag IQ-ja meghaladta a 80-at, te meg valahova az állati ösztönök szintjére próbálnád visszatolni az emberiséget. De még pár állat is hűségesebb és értelmesebb mint te, mert 1 pár mellett kitart.

Ha szeretsz valakit, nincs rá szükséged, hogy mással is lefeküdj, ergo nem okozol ezzel örömet a másiknak.

Egy másik embert nem bántasz, ha szereted, például nem ütöd meg. De ha lelkileg bántod (megcsalod), akkor az ugyanannyira rosszul eshet neki, sőt..

Ha már mással akarsz lefeküdni, nem szereted, szakítani kell, nem megcsalni a másikat.

A nemi betegségek sem véletlen alakultak ki.

Egy másik kérdésednél már kilátásba helyeztek neked két nagy frászt...

hogyan maradhat valaki ilyen kevés ésszel a Föld felszínén?

"Ahogy észreeveszem a megcsalások kritikus szintet értek el. " - aha. Hol veszed észre? Számolod, hogyan?

"visszavezetni a megcsalásért büntetést/kínzást?" - honnan visszavezetni? Volt ilyen tényállás valaha? Ilyen büntetéssel?

18+ kategória, hess innen!

Ezek a bűntetések nagyon durvák, ezekkel nem értek egyet, meg az igazságszolgáltalásnak egyébként sem lenne arra kapacitása, hogy ilyen pitiáner magánügyekkel foglalkozzon. 28-assal értek egyet, hogy a kultúrát kéne alakítani, hogy az emberek értéknek tekintsék a hűséget, és ne az legyen a menő, hogy mindenki össze-vissza kefél, mert megteheti. Nem értem hogy kerülhetnek adásba (pláne kvázi főműsoridőbe) ilyen szennyműsokrok, mint a korábban említett Éjjel-Nappal Budapest. Ugyan nem igazán nézek TV-t, de az a 10 perc amit egyszer láttam abból a műsorból teljesen kétségbe ejtett, hogy milyen értékeket tanul a mai fiatalság a TV-ből. Na, ha az ilyen műsorok helyett a fiatalok például azt látnák, hogy mennyire egy aljas dolog a megcsalás, máris kevésbé számítana menőnek.

Másrészt meg a megcsalt feleknek is kéne némi önbecsülést növeszteniük, és otthagyni a franca a párjukat, ha az megcsalja őket. Nem elfogadni olyan kifogásokat, hogy jajj véletlen volt, részeg voltam, soha többé nem fog előfordulni. Ismerek néhány pár, ahol az egyik fél már évek óta panaszkodik, hogy a párja állandóan csalja, de mégsem hagyja ott a párját. Ezek után mi tartsa vissza a hűtlen partnert (ha már gerincet nem sikerült az élete során növesztenie) attól, hogy csalja a párját, hiszen úgysem lesz semmi következménye? Ha valaki hűtlen, ott kell hagyni a francba, és majd megtanulja, hogy igenis van vesztenivalója a megcsalással, nem holni ártatlan szórakozás.

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy irgalmatlan nagy erkölcsi torzulás ment végbe a világon az elmúlt két-három évtizedben. Eltűnt az érzelmi biztonság a legtöbb kapcsolatból, így meg nem lehet jövőt tervezni. A szexualitás fontos és jó dolog két egymást szerető ember között, de amikor csak ez az egyik fél prioritása egy kapcsolatban, ott már nagyon nagy baj van. Olvastam egy cikket még régebben, hogy törölte magát minden közösségi oldalról, de még így is állandóan kapott üzenteket naponta ezektől az oldalaktól, hogy X, Y, Z, éppen hozzád hasonló férfit keresek a közelében. Summázta, hogy ezek az oldalak arra buzdítják, hogy megcsalja a feleségét, mosták az agyát, hogy nincs abban semmi rossz, hiszen mindenki ezt csinálja. Az egyik hozzászóló írta, hogy ha az egyik fél nem engedi, hogy mással keféljen, akkor nem is szereti őt valójában. Nőként mondom, hogy ezzel semmi baj, menjen, de akkor beszéljük meg, hogy ő nyitott kapcsolatot akar, vagy belemegyek, vagy nem. De azt ne várja el tőlem, hogy én erről mit sem tudva, mossam a gatyáját, amit aztán elegánsan letol egy másik szukánál. Mert ez az én kihasználásom lenne, ahhoz pedig joga nincs. Még akkor sem, ha ötven éve élünk együtt. és ha ötven éve tartó kapcsolatban mégis félremegy, megalázza a feleségét, nehogy már feleség legyen a szemét, mert ezt világgá kürtöli. Tényleg, ezzel megalázza a szemét társát? És az ő megaláztatása hol marad ilyenkor? Nyelje le, tűrje el, az nem is létezik? Én sem ismerkedem már férfiakkal, elrémiszt a gátlástalanságuk és a gerinctelenségük. Embert szeretnék magam mellé, férfit, nem egy kutyát, aki minden tüzelő szukára ráveti magát pár percre aztán meg szalad tovább. A monogámia a családot védte, a nőt, a férfit és gyerekeket. A monogámia érzelmi stabilitás a családban, hogy a gyerek ne azt lássa, hogy egyik nap van apukám, másnap meg egy vadidegennel hentereg az anyja. A Biblia, amikor azt mondja, hogy ne paráználkodj, nem azt mondja, hogy ne szexelj, hanem azt, hogy csináld azt a saját feleségeddel.

Puzsér nem érti, hogy a nők miért nem tudják a félrekefélést a férfi részéről úgy felfogni, mint egy szarást.Talán azért nem, mert senki sem szeret budi lenni. Sem nő, sem férfi. Az érzelmekkel meg nem játszunk, mert az nem játékszer. ha valaki nem elég jó neked, akkor legyen annyi vér a pucádban odaállni elé, a szemébe nézni és azt mondani, hogy ez neked nem jó ezért meg azért. A bizalmat nem csak el kell várni, hanem úgy is kell viselkednünk, hogy bizalomra méltóak legyünk.

Nem kellő motiváló erő.

Gyilkosságért, lopásért, sikkasztásért is hivatalosan komoly büntetések járnak. Aztán ki így, ki úgy jár.

Azt kellene inkább a társadalomban elültetni, h megcsalni a másikat parasztság és nem érző emberi lényhez méltó. Ennél többet szerintem tenni nem lehet.

Hála istennek, hogy csak oly kevesen osztják a véleményedet kedves kérdező.

Bűn? Helytelen? Erkölcs? Normák? Már megint ezek, amikkel kitörölheti az ember...

Szégyenfal? Atya úr isten. Ez aztán a civilizált hozzáállás.

Mind a megcsalt, mind a csalfa fél ugyan annyira hibás. Nem véletlen történik a kikacsintás.

Nem akarom szaporítani hosszasan a szót, de amíg az ember nem oda székel, ahol eszik, illetve nem tart párhuzamosan szeretőt, csak kifejezetten alkalmi viszonyokat ápol addig szerintem "rendben van". No azért akadnak esetek, amikor valóban gerinctelen de az esetek többségében nem az. El lehet törni érte ujjakat, behorpasztani orrokat, kiszedni vállakat, (...) de aztán érdemes elgondolkodni, hogy vajon miért is történt ez a galádság szegény, nem ártatlan személyünkkel.

Büdös bigott!