Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Maradjak a gyerekünk miatt?

Figyelt kérdés

Tudom hogy sokan fognak a felelőtlen gyerekvállalással jönni, de mivel ő már van így kérlek leginkább ne ezzel foglalkozzatok.

Van egy egyévesem, és egy rémes párkapcsolatom. azelőtt hogy terhes lettem még nem voltak nagy problémáink, én tanultam ő dolgozott együtt képzeltük el a jövőnket, és bár akkor se jutott sok idő és energia a kikapcsolódásra ezen kívül nem volt baj velünk.

Amióta van a gyerekünk fokozatosan olyanná vált aki egy pótanyát keres, mossak főzzek takarítsak rá neveljem a picit, és nézzem el hogy ha hazajön bezombul a gép elé eszik foglalkozik a picivel és alszik, beszélgetni max a munkájáról tud már csak.

Azzal nincs bajom ahogy a gyerekünkkel bánik, de én mintha csak a kiszolgáló személyzet lennék. A szexuális életünk nem létezik már több mint fél éve, itt én sokalltam be és mondtam nemet, mondán hogy bocsi de ennyi törődés mellett ez nem megy, ő meg elviseli ezt is, nem változtat semmit.

Egy évet halasztottam a pici miatt, most azt akarja hogy megint vagy hogy hagyjam abba kezdjem el később, mert ő nem akarja a munkáját úgy szervezni hogy be tudjak járni, a bölcsi várólistáján fenn vagyunk de valószínűleg nem tudják felvenni.

Én nem akarok már ebben az egészben élni, nem akarok lemondani a gyerekemről, de úgy néz ki őt nem tudnám eltartani (rokoni segítség 0, nála ez megvan+kereset+ mivel 6 hónapos elmúlt a törp gyedet is igényelheti+saját lakás)

Fogalmam sincs hogy maradjak ebben az egészben mondván hogy még így a legjobb a picinek, és igyekezzek megteremteni egy hátteret (nem két nap lenne) ahova őt is vihetném, vagy legyek én az amik az apukák szoktak lenni, azaz külön élek és látogatok..

Csak érzem hogy egyre kevesebb energiám van egyre feszültebb vagyok, őt pedig nem érdekli, annyira se volt képes ez az egy év alatt hogy legalább egyszer belemenjen hogy más vigyáz a picire mi meg kimozdulunk... (nem bulizni akarok de huszonévesként zavar hogy csak a falat nézem vagy egyedül ülök be valahová a barátnőimmel mert neki már minimális igénye sincs erre velem pedig csak 24 de azzal érvel hogy kitombolta magát, pedig mondom nem bulira vágyok)


2016. aug. 6. 17:11
 1/3 anonim ***** válasza:

Hát, ha már "kitombolta magát", akkor itt az idő megkomolyodnia és leszakadnia a gépről.


Merthogy egyéb, fontosabb elfoglaltságai is vannak már.

2016. aug. 7. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Én is ebben a cipőben járok! Csak én teljesen beleragadtam, több mit 5 éve! Amikor a fiam 1 éves volt én is majdnem elhagytam, csak nem tudtam, mert az ő az egyetlen olyan akit szeretek szívből. A férjem ugyanilyen, csak a hirekre zombul. Én sem tudom mi a fsznak vagyok vele?

Beszélgettem egy okossal aki azt mondta, hogy én vok mindenért felelős. Szereztem bringát és ellezdtünk csavarogni. Vonattal, busszal. Eljárunk egy csomó helyre. Mert ha mi nem vesszük kezünkbe az irányítást. Akkor csak cselédek maradunk.

2016. aug. 8. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
A beleragadás azt jelenti, hogy nincs keresetem, mert kisgyerekkel nem találtam munkát. Sokszor beteg. És a férjem nem "tud" vigyázni rá. Ezért ezen a téren ezt feladtam/elfogadtam.
2016. aug. 8. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!