Partnered anyjának ellenszenves vagy, partnereddel nagyon jól meglennétek de-, (emiatt nagy a feszültség, mit tennél hogy megkedveljen? :vallásbeli-iskolázottságbeli-és egyéb különbségek miatt, tegyük fel)

Szerintem ez azért több mindentől is függ. Igaz, ez nem anyós-meny kapcsolat, de nekem a bátyám párja volt kifejezetten ellenszenves az első találkozásnál (valószínűleg én is neki), de mivel értelmes felnőtt emberek vagyunk, és mindketten szeretjük a bátyám, nem a saját ellenszenvünkkel voltunk elfoglalva, hanem az ő kedvéért igyekeztünk normális kapcsolatot kialakítani. Azóta jópár év eltelt, és kiderült, hogy nem is olyan szörnyű a másik, mint amilyennek először hittük, legjobb barátnők sose leszünk, de ha családi összejövetel van, nem feszengünk.

Az én párom anyja viszint szerintem már látatlanul eldöntötte, hogy utálni fog, akármit tettem, csak belekötni tudott, és én hiába próbáltam normalizálni a kapcsolatunkat, ha ő nem hajlandó rá. Így most ott tartunk, hogy nem látogatom, a fia elmegy egyedül, ha akar. Persze ez is függ attól is, hogy a párom mindig kiállt mellettem az anyjával szemben, és az elején a feszültség se feltétlenül abból volt, hogy nem kedvel az anyja, hanem mert minden látogatás előtt már előre idegeskedem, ő idegeskedett, mert én idegeskedek, és így mindketten feszültebbek voltunk. Néhány találkozás után ő is belátta, hogy jobb nem erőltetni a dolgot, amióta nem járok oda, egyszer sem volt feszültség az anyja miatt. De ha nem áll ki mellettem, vagy erőlteti a találkozásokat, valószínűleg már rég vége lett volna ennek a kapcsolatnak.

nem beszélek az anyjával, át se megye hozzá

volt már ilyen, ettől független évekig együtt voltunk

Semmit.. anyós a legutolsó dolog a világon, ami miatt én változnék.

a lányával meg jó messzire költöznék el. Ha meg nem akarna elszakadni az anyukától, akkor nincs jövőnk együtt.

Én lehet szakítanék. Van az a szint, ami fölött szeritnem nem egészséges az a "gyerek", aki képtelen a szülei manipulatív gyökérségét kezelni. Én anyám is nehezen kezelhető, de egyfelől nem teszem ki a párom annak, hogy neki muszáj legyen elviselni, másfelől, ha úgy látnám, hogy minden ok nélkül ellenséges a párommal, mikor ő határozottan igyekszik ápolni a jó viszonyt, akkor inkább a párom mellé állnék. Nem hiszek a család mindenek felett sz.rságban, nem minden ember érdemli meg, akkor se ha véletlenül rokoni szálak kötnek össze titeket.

Bár az én esetemben sose volt konfliktus a párom és a családom között, mindig kijöttek egymással, vagy semleges volt, és akkor kölcsönösen kerülték egymást.