Hogyan határolódjak el a férfi nemtől?

Sztem depresszió vagy, bár nem csoda.

Utána olvashatnál, hogyan kehet ebből kijönni.

Muszáj kirángatnod magad, ha mást nem a saját hajadnál fogva...

Nagyon ragorcsoltel erre a témára, és ezt megérzik az emberek. Írtad, hogy noies vagy, de azt is, hogy sok férfi barátod, haverod van. Szerintem túl hamar mész bele a másik privát szferajaba, és alapból egy haverkodos viselkedést veszel fel, amire vagy haverkent reagálnak, vagy dugni akarnak. Ejtsd a témát, légy távolságtartóbb. Nem kell azonnal haverkodni, nem kell mindenki barátja lenned. Kilométerekről érezni, ha valaki úgy áll hozzá, csak szeressen valaki.

Vonulj vissza a pasiktol, és akkor fog jönni a szerelem, amikor nem számítasz rá, ne akard görcsösen. Ez az elhatarolodasi vagy nem más, mint görcsös akarás. Ha nem így lenne, akkor csak simán ejtened a pasikat, úgy, hogy észre sem veszed.

Két dolgog:

1) Ha valaki tetszik, lehet nem a csodát kéne várni, hogy elhív, hanem elhívhatnád te

2) Rossz helyen keresgéltél

Szerintem "az igazi" (legyen inkább a "megfelelő") személy megtalálása az egyre inkább az az érzésem, hogy a vakszerencse dolga.

Én a párommal egy nagyon jó párost alkotok. 20 éves voltam amikor megismertem, de az, hogy akkor és ott voltunk, jókor, jó helyen, és pont hozzá mentem oda a tömegből... beleborzongok, ha belegondolok, hogy mennyi változó állt az egyenletben, ami csak egy kicsit másként van és lehet sosem jövünk össze.

Szóval ha pechesnek érzed magad megértelek, mert azt látom, hogy szerelem nem olyan kiszámíthatóan működik, mint ahogy manapság gondolják. (pl. hogy társ-keresőzöl és akkor úgyis akad valaki, akivel elvagy)

Én azt tudom tanácsolni, hogy az életnek vannak kiszámíthatóbb területei, hobbi, karrier, egyéb fejlesztések, célok... azokból kitűzöl egyet, vagy többet és haladsz felé. És nyitott szemmel jársz.

Minden másért megdolgozhatsz, de a szerelemért... azért sajnos nem tud az ember :(