Hogyan határolódjak el a férfi nemtől?

Január végén eldöntöttem, hogy nem foglalkozom a férfiakkal, hanem élem az életem, a karrieremre, családomra, barátaimra és saját magamra koncentrálok, nem fog kizökkenteni senki. Nagyon jól ment, teljesen jól éreztem magam, kerek volt minden. Egy idő után azon kaptam magam, hogy annyira kikapcsolt az agyam férfitéren, hogy az egyébként zsánerembe eső férfiakat sem néztem meg, nem kezdtem vonzalmat érezni irántuk. A zsáner kifejezést értsétek jól, soha nem csak az általam legjobban preferált férfiak érdekeltek, de őket valahogy mindig jobban megnéztem, hamarabb alakult ki vonzalom. Szóval teljesen jól ment minden.

Aztán nem olyan rég találkoztam egy fiúval. Eleinte nem érdekelt, nem is egy helyen lakunk, fiatalabb is nálam, valamiért az ilyen srácok sosem vonzottak. Aztán szép lassan elérte, hogy érdekeljen, teljesen az ujjai köré csavart, szinte olyan profizmussal, mintha valami nőcsábász tanfolyamra járt volna (ezt egy pszichológus ismerősöm is felismerte :D). Én bolond meg hagytam magam kizökkenteni, hittem, hogy igen, ez most jó lehet, miért zárkózzak el, lehet, hogy nagyon megbánnám. Nos, azt bántam meg, hogy nem tettem. Nem volt köztünk semmi testiség, pár csók, simogatás, flört, de nagyon rákattantam. Aztán nem keresett többet. Hamarosan találkozunk majd egy baráti összejövetelen, én meg teljesen magam alatt vagyok, és fogalmam sincs, mit tegyek.

Azt gondolom, hogy az út, amin év elején elindítottam magam, jó irány, de túl gyengének bizonyultam sajnos.

Utolsó, jó lenne, persze, a szívem ezt kívánja, de nyilván nem sok esély van rá, így az eszem azt mondja, inkább határolódjak el ettől a egésztől.

Utolsóelőtti, levontam, köszönöm.