En mar belefaradtam, ti mit tennetek a helyenben?

Jo par eve mar egyutt vagyunk, az elejen par evig olyan azepen teltek a napok, csupa boldogsag volt . Aniota megszuletett a gyermekunk, a ferjemet egyszeruen mint akit kicsereltek. En ugyanolyan jo vagyok hozza mindig, kedveskedek neki, kiszolgalom, imadom ot. A pici gyermekunkkel es velem sem foglalkzik, pedig latja es tudja is hogy en mindent megteszek a zert hogy a kicsi csaladom boldog legyen. Nagyon varta ezt a pici gyermeket mert tobb evig probalkoztunk. Most itt van, gyonyoru, imadom ot es az apukajat is, de az apa alig alig tesz valamit a boldogsagert. Munkahelyi problemaja nincs, anyagi gondja nincs, es este hazaerve vacsora utan max 10 percet foglalkozik velunk, azt sem nagy orommel teszi. Aztan csak a net,a facebook a tv es ide oda telefonalgatas a haveroknak, es irogat egyfolytaban de nem mondja kinek. Rakerdezek amikor mar megsokallom de az a valasz hogy ez az o dolga. Probalok parbeszedet kezdeni, de annyira a telefonba van bujva hogy a kerdesemre sem reagal. Szinte figyelmen kivul vedz. De ezt naprol napra es honaprol honapra mar en nem birom, nemtudom mit kene meg pozitivat tennem. O a mindenem,es szeretem, de o pedig egyszeruen nem torodik az erzeseimmel. Az a leg elszomoritobb hogy azt mobdja en nem vagyok jo, mindig csak a hibat latja vagyis keresi,engem okol mindenert. Amikor ha veletlenul hozzamszol, mindig negativ. En a paromnak es gyermekemnek elek, boldogsagot akarok, de egyik fel ehhez ugy latom keves. Mit tennetek hogy elerjem ne a netet bujja egyfolytaban, a het napbol minden nap ?