Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van értelme küzdeni érte, vagy engedjem el?
Én most érettségizek, emelten is, két tantárgyból. Az egyetem a célom. Elektronikusan már jelentkeztem is, csak a dokumentumok feltöltése és a vizsgák vannak hátra. A nyár hátralevő részében dolgozni fogok; szükségem van arra, hogy legyen megtakarításom. Anyámmal és az élettársával élek jelenleg, de ingázok a barátom és az otthonom között. Valójában egyik helyen sem érzem magam otthon. Az utóbbi egy évben viszonylag sok helyen laktam (közeli rokonoknál) de nem maradt más lehetőségem, csak a párom szüleivel vagy a sajátommal és a "nevelőmmel" lakni. Éppen ezért sürgősen megoldásra szeretnék találni. Leginkább az egyetem és a kollégium lenne az ideális. Ugyanakkor a barátomnak ezen tervek nem tetszenek.
Párom OKJ-n van, 24 éves, de ebben az évben nem nagyon járt be, nem érdekli a szakmája. Nem igazán aktív, ami a napi teendőit illeti. Ezt a "remek" szülői példa alapján sajátíthatta el. Rettentően lusta, ha a kötelességeit kellene teljesíteni. Amihez éppen kedve van, azt a feladatát még elvégzi, de dícséretet vár a legalapabb dolgokért is; takarítás, egyszerű étel elkészítése stb...
Apja több éve munkanélküli, anyja húzza az igát a nap 24 órájában szinte, 2 állásban. Segítenék, de a szülőkkel még nem elég jó a kapcsolatom és mivel csak havonta 1/2 hetet töltök náluk, nem lakok ott rendszeresen, így beleszólási jogom sincsen - nem is lehetne az életvitelükbe. Nem akarom nevelni a páromat, de mivel közös életet tervezünk, így ideje felnőttként viselkednie. Ugyanakkor míg én tele vagyok ambícióval és tettvággyal, cselekszek is (annak ellenére, hogy a családi hátterem egyáltalán nem stabil és megannyi a gondom emiatt is) ő halogat, csupán tervezget, de a megvalósításra nem törekszik. Rettentően sokat vitázunk emiatt. Nem tetszik neki, hogy megpróbálom jó irányba terelni, aktivizálni. Mindezt fölényeskedésnek és dominanciának véli.
Dolgozni és suliba járni sem szeretne, talán jövőre elmenne egyetemre, de ebben az évben már lekéste a jelentkezési határidőt. Semmi konkrét elképzelése és nem is cselekszik semmit. Úgy érzem, ha ezt a kapcsolatot tovább folytatom, végleg megrekedek vele együtt. Ha elhagyom akkor elbukom a lakhatási lehetőségemet, és azt a személyt, akit tényleg nagyon megszerettem fél év alatt, de kételkedek benne, hogy e a tény miatt megérné tovább vesztegelni. Szeretem, szörnyen rossz nekem, hogy a szívem és az eszem teljesen mást diktál, de nem tudok vele tervezni, nem tudok rá számítani így. Persze a bulikban jó társaság, ha épp nem civakodunk szintén az. Te mit tennél a helyemben? Segíts kérlek, óriási dilemma elé állítottam önmagam.
19/L
válasza:Kerek perec: megfogod magad és amit ide leírtál, elébe állsz és válaszút elé állítod.
Megmondod neki, hogy vagy hajlandó tenni a jövőtökért igazán; tehát vagy tanul vagy elmegy dolgozni;
vagy ha ez nagyon nem tetszik neki és nem hajlandó semerre se haladni akkor jobb ha külön utakon folytatjátok.
Őszintén szólva, szerintem az elejétől tisztában voltál vele, hogy milyen ember ő valójában.
Nem igazán vettem ki a szavaidból, vagy csak én vagyok túl fáradt már; nem tudom mióta lehettek együtt.
Igazából az, hogy OKJ-t tanul e vagy sem, szerintem az mellékes.
Volt már, hogy azt olvastam, hogy volt egy lány; szülei elvárták, hogy egyetemet végezzen, illetve a párja is olyan legyen aki egyetemet végzett. Aztán még is együtt volt egy sráccal, aki csak OKJ-t végzett és ez nagyon nem tetszett a szülőknek és azt akarták, hogy a lány hagyja ott a pasiját.
Viszont ami vicces, hogy a srác megírta, hogy dupla annyit keress mint a lány szülei diplomásként.
Szóval nem feltétlen jelent a diploma mindig több pénzt munkalehetőségek terén.
De sajnos ha már jó ideje ezt látod, hogy nem tesz semmit, nem valószínű, hogy vele kellene folytatnod.
Ilyen embertől akarsz gyereket? Vele akarod tervezni a jövőd?
Remélem azért segített egy kicsit elgondolkodni a dolgokon, az amit írtam.
Sok sikert és írd meg, hogy döntöttél végül.
válasza: válasza: válasza:Nagyon hasonló a helyzetünk, kérdező. Én is anyámmal meg a férjével élek, kb megtűrt személy vagyok itthon mert betöltöttem a 18-at és "nem kötelesek eltartani" párom hasonló ambíciókkal van ellátva mint a tied. Az a különbség, hogy nekem még nincsenek céljaim. Persze törekszem. Dolgozni akarok és majd tanulni tovább de nem tudom miben lennék jó.
Azért írok, hogy felvázoljak három lehetőséget és esetleg a többi válaszból én is találjak valami hasznosat.
Az egyik lehetőség, hogy te törsz meg, a másik hogy ő, a harmadik pedig hogy szakítotok. A semmiből valamit csinálni (kitalálni célokat) nehezebb mint lerombolni valamit (feladni a sajátaidat) ez egy tény. Viszont nem ismerlek titeket és hogy a barátod képes lesz-e változtatni. A másik dolog meg a szakítás aminek csak akkor van értelme ha valamelyikötök nem akar javítani a kapcsolaton.
Én egyelőre azt csinálom, hogy olyanokat mondok neki, hogy nézegettem munkákat külföldön meg, hogy elköltözök nagymamámhoz, hogy ne kelljen anyámmal lakni (a párom nem bánta volna ha hozzájuk költözöm). Ez kb olyan mintha nélküle terveznék és látom hogy ilyenkor kicsit elgondolkodik.
Sajnálom hogy nem tudok hasznosabb választ írni
18/l
válasza: válasza:Ennek a kapcsolatnak semmi jövője, kérdező. Elhiszem, hogy szereted ezt a khm... hogy is fogalmazzak?
Na mindegy. Lépj ki mielőbb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!