Voltatok már úgy, hogy pár nap különlétre vágytatok? Párotok viselkedése miatt, hogy rendbe tegyétek az érzéseiteket?

Tehát azt hiszed, ha pár napig nem találkoztok, akkor egy csapásra megváltozik, és érdemes lesz vele tervezni, mert beosztja a pénzt, megkomolyodik és elengedi az anyja csecsét?

Lehet, hogy fel se tűnik neki, ha egy hétig nem lát.

Te meg vinnyogva futsz hozzá, mert kapcsolatfüggő vagy, akinek a legnagyobb félelme, hogy nincs pasija. Mindegy milyen, a semminél jobb.

És mit vársz pár találkozó nélküli naptól? Itt nem a te érzéseid kérdésesek, hanem az ő hozzáállása az élethez. Az meg nem fog változni. Ettől biztos nem.

Most otthon "rendberakod az érzéseid", rájössz, hogy igen, szeretem, vele maradok. És akkor ezután mi lesz? Vele ugyanugy nem tudod megbeszélni a problémákat, ugyanúgy a kényelmes életét akarja, akivel meg csak összeköltözésről sem álmodhatsz, jövőképetek 0. Mégis hogy a viharba tudnál ilyen emberrel közös jövőt tervezni????? Jó ember...hagyjuk már. Egy élősködő, mondjuk csak ki bátran. 29 évesen van pofája a szüleivel eltartatni magát, és meg csak otthon se tesz keresztbe egy gyufaszálat sem.(Ez persze a szülei hibája is, hogy aszisztalnak hozzá, meg gondolom mindig is elkenyeztték.) Igazi főnyeremény mondhatom!

Van az a helyzet, mikor nem az ézéseink számitanak. Ha ennyire különbözik a szemléletetek, akkor semmi értelme nincs, jó nem sül ki belőle, csak az idődet veszegeted.

Meg ne ámítsd mar magad azzal, hogy jó ember, meg szeretem bla bla. Egyszerűen csak félsz kimozdulni a komfort zónádból, mert mi lesz ha egyedül maradsz.

Elmondanám semmi. Semmi rossz. Csak vegre lehetőseged lesz olyan emberrel kapcsolatot kialakitani, akivel lehet jövőtök is, és nem rekedtek meg a tinikapcsolatok szintjén.