Szerinted normális, hogy egy komoly párkapcsolati válság idején, amikor hosszú hallgatás után újra kommunikálni kezdtünk (én törtem meg a csendet), üzenetváltás közben a partner eltűnt 4 órára, és csak utána válaszolt?

Azért van válságban a kapcsolatunk, mert én folyamatosan azt éreztem az utóbbi időben, hogy a páromnak már minden fontosabb nálam. Mivel távkapcsolatról van szó, és mindketten laza időbeosztással dolgozunk, így sokat beszélgettünk írásban, legalább óránként írtunk egymásnak 1-1 mondatot, még munka közben is, és az estéket átbeszélgettük. Az utóbbi időben ez megritkult, sokkal feszültebb, ingerlékenyebb lett, elkezdett haverokkal lógni, engem pedig hanyagolt. Nagyon nyugis élete van, a nap nagy részét olvasással tölti, szinte sosincs halaszthatatlan dolga. Épp ezért éreztem bántónak a dolgot, hogy pont amikor rendezni próbáltam a problémánkat, üzenetváltás közben ő szó nélkül eltűnt, majd 4 óra múlva került csak elő.

Bennem ez azt az érzetet kelti, hogy tojik bele az egészbe.

Vagy csak túlreagálom?