Nem akar velem lefeküdni a barátom?

3. Vagyok

Csak kérdezném, hogy miért kellett így lepontozni? Megírtam, hogy fogalmam sincs (nyilván) hogy mi lehet a valódi ok,de mivel a kérdező már minden másra magától is gondolt, ezért úgy véltem hasznos, ha erről az oldalról is megvilágítom az esetet. Semmi sem biztos, hiszen maga a kérdező, aki benne van a szituációban, sem tudja a megoldást.

Mi fájt abban amit leírtam?

Talán az, hogy sosem árt növelni az önbizalmat? Pedig ez így van... Ha tudod magadról, hogy mindent megteszel, ha elfogadod önmagad, akkor egy párkapcsolatban sem fogsz fennakadni ilyesmin. Aki úgy megy bele egy kapcsolatba, hogy nem szerette meg önmagát, az mindig a párjára fogja kivetíteni a bizonytalanságait. És ha ebben az esetben valóban orvosi bajok állnak a háttérben, akkor az előbb említett okból kifolyólag egyértelmű, hogy a kérdező esetleg miért reagál frusztráltan vagy miért nem jut eszébe se, hogy nem csak az lehet a háttérben, hogy a párja nem kívánja. De ez igaz nőkre és férfiakra egyaránt.

Tapasztalatból beszélek, én is ilyen voltam!!! És miután magamat helyretettem, egyedülállóként és kapcsolatban is nyugodtabb volt a lelki világom. Nem magamban kerestem a bajt, hanem leültem megbeszélni, spekuláció nélkül.

Ha van egy kis érzelmi intelligenciátok, akkor nem megsértődtök és lepontoztok, hanem legalább 1x átgondoljátok. Bár lehet, hogy ehhez mindenkinek pofára kéne esnie, hogy változtasson. (Hiszen én is pofára estem, mielőtt erre rájöttem).

Segíts magadon, és Isten is megsegít! (Bár vallásos nem vagyok, az biztos hogy először mindig magunkon kell segíteni).

Én is így vagyok a barátnőmmel.

Szeretem, de egy-egy nehéz nap után inkább pihen az ember, mint, hogy kúrjon.