Normális gondolkodásmód ez?

Egy hónap múlva megyünk a Balatonhoz nyaralni a gyerekkel. A férjem kijelentette, hogy nehogy azt gondoljam, hogy majd jövünk, megyünk. Mert két éve, mikor nyaralni voltunk a hegyekben, akkor kirándulni kellett menni, nem pedig a szálláson voltunk egész délután és ő nem aludhatott. Mert neki az a nyaralás, hogy pihen, amit úgy kell elképzelni, hogy fekszik, alszik, én meg lefoglalom a gyereket, hogy hozzá se szóljon, csendben legyen, ne hangoskodjon, nehogy megzavarja apát. Erre közölte most a férjem, hogy a mi nyaralásunk mindig felér egy koncentrációs táborral.

De nála a nyaralás megszervezése annyiból áll, hogy menni kellene valahová. Aztán mire észbekap, addigra elmúlik a nyár, felsóhajt, hogy hál istennek vége és dolgozik tovább.