Szerintetek elijesztem azzal a jelöltet ha megmondom neki, hogy 1-2 éven belül családot szeretnék?

Lehet erről beszélni, ez is fontos momentum. A többi válaszoló nem túl okos, úgy is mondhatjuk, hogy félcédulás hülyegyerek. Ha az elején kiderül, hogy pl neki esze ágában sincs gyereket vállalni majd később mert teljesen máshogy látja a világot felesleges időhúzás az egész.

Vagy mindent meg tudsz beszélni a pároddal vagy semmit.

Nos, szerintem is eléggé álomvilágban élsz.

Az fontos, hogy megbeszéljétek, hogy mindketten akartok-e gyereket, házasságot, stb., és nagyjából mikor, már az elején, hogy ha nagyon eltérnének az elképzelések, akkor időben ki lehessen szállni.

Viszont ennyi idősen egy 1-2 éves kapcsolatba gyereket vállalni... ez akkor lenne oké, ha: a nőnek harmincas, ergo tényleg nincs ideje már éveket várni, ha családot szeretne, van megfelelő párkapcsolati tapasztalata és önismerete ahhoz, hogy tényleg jó jelöltet válasszon, és megfelelő egzisztenciája, hogy egyedülálló anya legyen, ha mégis balul ütne ki. Most őszintén, ezek megvannak neked?

Neked elsősorban azzal kéne foglalkozni, hogy egy olyan párt találj, aki valóban akar gyereket, és nem harminc felett, valamint összepasszoltok, tudtok együttműködni, stb. De ilyen határidőt szabni, hogy 1-2 év... ha nagyon rágörcsölsz, úgy fogsz járni, mint egy barátnőm, aki szintén erőltette ezt a fiatal anyuka vonalat, ezért nem vágta ki a pasiját, aki nekem az első pillanattól bűzlött, kiderült, hogy ugyan még "enyhén" (kézszorítás, ágyralökés, stb.), de bántalmazza, merthogy ő nem akar újra a nulláról kezdeni valamit... aztán a pasas megcsalta, és végül szakítottak. Azóta meg rájött, hogy nem élte ki magát, stb. Mindegy, ezek a szép tervek, hogy fiatal anya lesz, buktak, hacsak be nem csúszik egy véletlenül.

Na, mindegy, a te életed, de érdemes lenne ezt azért átgondolni.

Mi a párommal a megismerkedésünktől számítva egy hónapon belül megejtettük ezt a beszélgetést. Persze nem állítottunk fel menetrendet, de azért tisztáztuk, hogy ki hogy gondolkodik családalapítás témában, kb. mikor akar esküvőt, gyereket, természetesen akkor, ha úgy alakul a kapcsolat. Nem is értem, ebben mi olyan fura. 22 éves vagy, még nagyon fiatal, oké, de ha azt nézem, csak 3 évvel fiatalabb, mint amikor én kerestem a páromat... Én 25 évesen azt éreztem, hogy nincsenek éveim arra, hogy megtudjam, mit akar a másik. Szerintem nem érdemes sokáig húzni ezzel egymás idejét. Miért jobb évek múlva kiszállni egy amúgy működő kapcsolatból, ha akkor derül ki, hogy mégsem egyeztek, mint már rögtön ismerkedéskor lefektetni nagy vonalakban, hogy ki mit szeretne.

Persze ez sem garancia semmire, mert van, aki a punciért bármit megígér, aztán meg csak hiteget, de ha előre tudatjátok egymással, hogy kinek mik a tervei, akkor az oda vezető út alakulásából lehet következtetni arra, hogy a másiknak tébyleg valósak-e a szándékai, vagy csak a szája járt, (pl. húzódozik az összeköltözéstől, ráfogja az anyagiakra, erre-arra, nem azon dolgozik, hogy előrébb jussatok, csak nyavajog, stb.) és akkor még mindig lehet időben dobbantani.

Nálam ez instant bann. Jobb ezt a legelején tisztázni, és olyat keresni aki 1-2 év ismerettség után hajlandó lesz neked gyereket csinálni kvázi a semmire.

De kérlek utána tedd már meg légyszi, hogy nem jössz ide vissza picsogni hogy a "párod/férjed" mekkora szemét és lelépett ezért meg azért a gyerek meg fél éves... 😅

Szóval mindenképpen mondd el az elején, mert ezek az igények nem fognak egyezni az esetek többségében.

Szerintem már az elején illene közölni úgy, hogy:

Komoly kapcsolatot keresek, szeretnék 30 éves korom előtt családot, gyerekeket, de csak a megfelelő emberrel!

Szerintem így kellene előadni! Ha általánosságban beszélsz róla, akkor csak azt hinné, hogy olyat keresel, aki nem csak megdugni akar.. Muszáj, hogy legyen előtte konkrétum. Tervezni teljesen normális, a gyávák szokták ezt kihagyni, akik félnek ettől. Normális ember kitűz célokat, amiket el szeretne érni, halad feléjük, és közben akármikor meggondolhatja magát, ha nem szeretné, de azért halad!

Ja és nem attól lesz lelki sérült egy gyerek, hogy elváltak a szülei, attól lesz, hogy rossz a kapcsolata a szüleinek! A válást szépen be lehet építeni a természetes folyamatokba, hogyha valami elmúlik, az nem gond, átalakul valami más, szintén jóvá(anyuka és apuka külön boldog és mindkettő sokat van a gyerekkel) esetleg bejönnek új emberek is a képbe!