Jogosan érint kellemetlenül ez?

1./ Abba ne hagyd az írást. Neked muszáj írnod, mert szuper vagy:DDD Ne haragudj, de tényleg annyira megnevettettél:D

2./ Nézesd meg az inzulinodat-és egyből fog a súlyod csökkenni

3./ a fazon segitségét meg nyugodtan fogadd el, de jelezd neki, hogy útálod a futást, és találjon ki mást, akár egy gyaloglással is ki tudod váltani, vagy lépcsőzés, főleg 4. emeletre fel-gyalog:DD

Szia! Azt látom, görcsösen meg akarsz felelni ennek a pasinak ezért olyasmit is bevállalsz, ami neked abszolút nem komfortos.

85 kg-os nőként azt kell mondjam, szuper az elhatározás a fogyásról (példát vehetnék😄), de ez az ember teljesen át akar téged formálni az ő ízlésére... Én így nem érezném jól magam mellette.

Ha változni szeretnél, akkor magadért tedd, ne másokért.

Meg közölhetnéd vele, ha majd vékonyabb leszel, keresel egy nála izmosabb pasit.

Itt azért felmerül bennem, hogy ha nem jössz be neki jelenleg, miért lett második randi? Meg azért nem mindegy, hogy ezt az edzés dolgot hogyan és miért mondta... a pasik máshogy vannak bekötve, ha vázolsz egy problémát nem együttérzés a defaultja, hanem a problémamegoldás. Nem lehet, hogy azért mondta mindezt, mert úgy hitte, segítségre, bíztatásra van szükséged?

Az instant szakítás helyett, én inkább azt javaslom, hogy mondd el neki is mindezt, a kudarcoddal, és hogy nem érzed úgy, hogy neked ez az életmódváltás most belefér az életedbe.

Még ha bele is vágsz, mondhatod azt, hogy a saját tempódban szeretnéd, és nem kötelező közös programot csinálni belőle 🤷‍♀️ az egészséges táplálkozás kapcsán az a tapasztalatom, hogy inspiráló, ha valaki tippeket ad, esetleg együtt főztök, az viszont, hogy a nagy megfelelni akarásban széthajtod magad és edzés címén sérülést meg izomlázat szerzel, nettó felesleges.

Btw, minden futó úgy kezdi a memoárját, hogy "mindig is utáltam futni" 🙂 szóval ha eü ok nem zárja ki, picit barátkozz vele, nekem kellett fél év, míg berántott, pedig én is gyűlöltem és voltam 30 éves 20+ kg túlsúllyal, mikor nekikezdtem. Most már képes vagyok fél5kor kelni, hogy megjárjak egy 7-10 kilit, míg a gyerekem alszik, hetente 3-4 alkalommal 😁.

Szóval azt gondolom az őszinteséggel nincs vesztenivalód, simán kiderülhet, hogy az esete vagy husin is, ha meg nem, még mindig szakíthatsz. Abba semmiképp se menj bele, hogy erőlteted a sportot, vagy éhezteted magad! Ha váltasz, válts okosan, különben megint csak csalódni fogsz. Nekem fél év kellett a látványos változáshoz, majd még évek, míg az évtizedek alatt zsírral beépült végtagjaim is sportossá formálódtak. De nem azért csinálom, mert kell, hanem mert megszerettem és érzem, hogy szükségem van a mozgásra. Az egészségesebb kajákat is szeretem, még ha időnként befigyel egy süti vagy fagyi is 🤷‍♀️. Az a lényeg, hogy jól érezd magad.

Nem arról szól, hogy jogos, hanem arról, hogy kellemetlenül érezted magad, hiszen olyan dolgot csináltál, amit nem szoktál, amit nem ismersz, amiben nem vagy jó. És ha jól értem ezek a korábbi csalódások miatt igazán nem is akarsz sosem foglalkozni vele. Talán már elfogadtad a testalkatodat?

Szóval nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Mármint nyilván, tök jó, ha a sport lehet közös hobbitok, és idővel ha beletanulsz, beleszoksz, akkor a kellemetlenség eltűnik.

De a motiváció?? Lenne motivációd rá a szerelem nélkül is?

Szóval.szerintem ne akard olyannak.mutatni neki magad, amilyen nem vagy.

Nem ő miatta vagy más miatt kéne leadni hanem önmagad miatt. Valljuk be jobban néz ki a vékony alkat és egészségesebb is mindenképp, hogy mozogsz. Viszont a saját tempódban kéne haladni és mellette semmiféle hizlaló ételt, édességet nem kéne enni. Ez nem fog menni 2 hét alatt, különösen ha jócskán van rajtad súlyfelesleg, ráadásul a gének is közbeszólnak, lehet, hogy soha nem leszel vékony csak molett.

Jól hat a jóga, nem kell neked futni a futópadon, vagy kinn, vagy hajrá, de nem 20 km-ert, hanem lassan adagolni a távot,hogy a szervezeted hozzászokjon. Mértékkel!