Szerintetek én rontottam el?

volt egy lány, amikor megismertem, még barátja volt. Majd megszűnt az a tanfolyam, ahová jártunk, egy hónapra rá egyedülálló lett. Két évig voltak együtt.

Irtam neki egyszer: munkájára, tanulmányaira hivatkozva nem ért rá. Egy hónap után sikerült, akkoris véletlenül.

"Randin" sokáig voltunk, ami emlitésre méltó az az, hogy persze szóbakerült a volt pasija, és azt mondta, most jól érzi magát egyedül, nem kell neki pasi. A végefelé viszont megkérdezte, hogy miért csináltam ezt a találkozót - hát csak úgy, beszélgetni. Erre kicsit látszott, hogy ideges lett, csalódott.

Többet nem tudtunk találkozni, mert mindig volt kifogás. Amikor elmondtam neki, hogy mi a valódi cél végül, egy hónap után nyögte ki, hogy nem.

Elsőre valóban én ronthattam el, mert eljátszottam a töketlent. Mégis, mivel annyit kellett rá várni, most szakitott, továbbá azzal jött, hogy "jól megvan igy", ki hitte volna, hogy most azért ment bele a találkozóba, mert sejtette, hogy valami van?