Ha egyenlőség van akkor mégis mért várják el a nők hogy a férfiak viseljék az ismerkedés minden kockázatát?

Én kezdemenyeznék ismerkedést,de mindig megkaptam a pasiktól,hogy ez nem jön be nekik.

Mostani páromra 5 évvel ezelőtt én írtam rá tinderen, nem is lett belőle semmi, utolag mesélte, hogy azért mert neki nem tetszik ha egy csaj nyomul, az az ő dolga,ö szereti "irányitani" a beszélgetést.

Most fél éve vagyunk együtt, mert augusztusban újra kidobott egymásnak a tinder, mindent ő kezdeményezett és együtt vagyunk.

Én mindig is ugy voltam vele, hogy hulyeség hogy csak a pasik kezdeményezhetnek.... próbálkoztam is, de egyszerűen nem jött be nekik...szóval a kérdésre a válasz: azért mert a pasik nagyrészének nem tetszik ha egy nő kezdeményez mert akkor "túl könnyű".

Nálam már rég nem téma, mert régóta kapcsolatban élek. Viszont ez előtt én szívesen kezdeményeztem, és vállaltam a kockázatot, de erre sokan pont azért utasítottak el, mert baj lehet a fejemben, ha képes vagyok tálcán kínálni magam, normális nő nem kezdeményez...stb. Egyetlen egy eset sem volt, amikor pozitívan sült volna el, ha kezdeményeztem, legjobb esetben csak szexre kellettem volna.

Viszont, akikkel volt valami, pl. a mostani párommal, nem kellett kockáztatnia, mert a helyzet hozta azt - azonos közösségbe kerültünk-, hogy kötetlenül, barátilag beszélgethettünk, és mire randikérésig jutott a dolog, már biztos volt benne, hogy nem utasítom el, mivel erre azért rá lehet érezni.

Ha a legtöbb férfinak nem tetszik a kezdeményező szerep, akkor mozgalom szerűen kell változtatni a normán, mert először az kellene, hogy ne gondoljon a többség negatív dolgokat a kezdeményező nőkről.

Micsoda kockázat :D

Egyébként tévedsz, a nők elég egyértelműen jeleznek, ha bejössz nekik.

F

Én sose vártam el ilyesmit. Nekem mindig is logikus volt, hogy aki szeretne, az kezdeményez, legyen nő vagy férfi.

A jelenlegi barátomnál is én voltam az első, aki beszélgetést kezdeményezett. Egyszerűen ott volt a könyvtárban és az egyik kedvenc könyvemet nézte és muszáj volt odamennem hozzá. Életem egyik legjobb döntése volt.

Randikat általában felváltva szervezünk, de általában együtt tesszük.

Annak viszont mi értelme, hogy tepersz egy olyan nőért, akinek nyilván nem kellesz?

Ezt úgy írod, mintha kötelező lenne ismerkedni.

Ha nem tetszik, hogy a nők ilyeneket várnak el, akkor ne ismerkedj és kész.

Mégis milyen kockázata van egy elutasításnak? Még szép, hogy nem mond mindenki igent, nem egy boltban vagy, ahol leveszed a terméket a polcról.

Amúgy ha valóban tetszik valaki egy nőnek, akkor tesz érte. Arra meg várhatsz, hogy az utcán mindenféle jött-ment alakokat leszólítsunk.

A barátaim mindig a környezetemből kerültek ki, iskola, barátikör. Az egyértelműen látszik, ha kölcsönös a szimpátia. Idegenek leszólítás pedig visszataszító. Semmit nem tudsz róla.

", a nőnek meg annyi a dolga hogy szelektál hogy kell-e vagy nem-e a pasi aki teper érte."

Neked meg még egyszerűbb, hiszen csak olyanhoz mész oda, aki tetszik.