Válás után, két gyerekkel van még esély normális férfit találni?

#21

igen, en is latom. valaki leirja a jo tapasztalatait es 0%-ban hasznos? csak nem birjak elviselni, hogy az elet nem mindenkinek olyan szar, mint nekik :D

35 évesen két gyerekkel kerestem társat.Csak velemkorú gyermekes pasik jöhettek szóba.Erre rám írt egy 8 évvel fiatalabb gyermektelen férfi...évek óta együtt vagyunk, született babánk.

3 évig voltam egyedül.Sokat randiztam de nem vittem haza senkit, nem volt kéthavonta új apuka.

Arra nagyon ügyeltem kit engedek a gyerekeim közelébe.Úgy voltam vele csak azt mutatom be nekik aki jó eséllyel marad is.

Keresgélj, randizz de a gyerekek az elsők.

Van esély, nagynéném is talált normális párt 2 gyerkőccel. Ő már régebb óta ismerte a pasast, azt hiszem talán még sulis korukból.

Nagyon jó a kapcsolatuk, és az új párja a gyerekekkel is nagyon jól elvan, nagyon szereti őket, és igyekszik nos, ha nem is konkrétan nevelni őket, de hatni rájuk, és tanítani őket. A gyerekek imádják őt. :) Abszolút nem arról van szó, hogy elviseli a kis szrosokat, mert az anyjuk kell, hanem tényleg szereti őket, sokszor viszi el a srácokat csak ő, és hármasban tartanak "pasis napot", sokat fociznak, ez-az.

Meg segít megvédeni a családot a kedves exférjtől, aki imád balhézni....

Szóval lehetséges, teljes mértékben! :)

#25 vagyok

Ja igen, és a pasinak nincs saját gyereke.

Ki akarja már más fattyára lapátolni a pénzt , miközben örök másodhegedűs lesz a kapcsolatban ,mert a "gyerek az első" Közben a kis haramia meg ki is használja ezt és folyamatosan fejéhez fogja vágni ,hogy : nem te vagy az apám! szóval neked itt kuss van! Nincs az a jó luk , ami miatt ezt normális férfi elviselné.

Végleg nekikeseredett minden mindegy lúzereknek való helyzet ez,de nem kétlem ,hogy vannak ilyenek bőven,elnézve a gyik-es felhozatalt.

Elmondom a saját történetemet. 28 éves voltam, elvált, 3 hónapos kisbabával,mikor regisztráltam 2 társkeresőre a neten. A volt férjemmel egyből szakítottunk, ahogy a terhesség kiderült ( annak ellenére, hogy ő szorgalmazza a gyerekvállalást, csak közben megcsalt). Szóval egy éve voltam egyedül, és úgy éreztem, kész vagyok egy új kapcsolatra.

Tudom, önző dolog, én nem akartam olyan férfit ,akinek gyereke van,ezért meg lehet kövezni, de alapvetően nem szeretem a gyerekeket,idegesítenek, a sajátomat viszont imádom. Mivel a szülés után testileg és lelkileg is összeszedtem magam, volt bőven jelentkező, de sajnos az interneten tényleg sok a fura arc...

Már majdnem hagytam a francba az egészet, jegelni akartam egy időre,mikor rám írt egy férfi, aki nagyon szimpatikus lett egyből. Azóta már együtt vagyunk, éppen most vettük meg a közös lakásunkat. Nem érzem, hogy mozaikcsalád lennénk, a lányom őt tekinti apának, a társam saját lányaként szereti, teljes és szép a család.

Én azt tudom mondani, hogy nem lehetetlen szülőként ismerkedni, de érdemes átgondolni, milyen kompromisszumokat vagy hajlandó te megkötni, amit korábban esetleg nem tettél volna.

Lehet, hogy nekem szerencsém volt, nem tudom. De körülöttem mindenki azt szajkózta, hogy nagyon nehéz lesz, nem fogadja majd el senki a gyerekemet, csak ha már elvált vagy özvegy vagy lelkisérült a másik. És ez így nem igaz. Ha késznek érzed magad, ismerkedj, nem vesztesz vele semmit. Csak a gyerekek lelkére vigyázz.

27es nem mindenki egy irigy soher pocs...szerencse sojan nem ugy gondoljak mint Te.

Ha a gyerek meg igy velekedik az anyja pasijarol az biztos azert teszi az esetwk tobsegeben mert olyan a felfogasuk mint neked!