A férjem 2-3 éve érez valamit egy nő iránt, érthető, ha már válni szeretnék? Azt mondja, nem szerelem az. Hát akkor mi a fene?

Ilyen hosszú ideje tart ez, tudom... de van több gyerek. Miattuk.

De oda jutottam, hogy ennyi volt.

A testvéremről van szó.

2,5 éve kitalálta, hogy milyen lenne egy közösségi életmód a tesómmal. Vagyis amolyan poligámia szerűség. A tesómnak baj van a házasságával és felkarolta volna.

Segítség lett volna nekünk, nekem, a háztartásban, a gyereknevelésben, stb.

Elmondanám, hogy én nagyon szerettem a tesómat, ő nem tud erről az egészről semmit. De ő nem annyira igényes ember, eléggé lepukkant, de gondolom, ez nem számít.

A férjem azt mondja, hogy tudja, hogy baj van a fejében, de nem tud mit tenni.

Azt mondja, hogy belém szerelmes, és én vagyok neki a mindene. A tesómba nem szerelmes, nem is volt, és bottal sem piszkálná, ha lenne arra lehetősége, hogy vele éljen együtt. El sem tudja képzelni, számára az a helyzet nem vonzó.

Nem érti, hogy mit érez, de valamit érez iránta.

Sokáig úgy voltam vele, hogy a férjemnek kevés a barátja, és irigyelte, hogy nekem van több is (nem sok) akikkel rendszeresen kapcsolatot tartok. És neki az én tesóm is egy barát volt.

De a férjem, aki így fogalmaz, hogy érez iránta valamit, együtt szeret minket, külön a tesóm neki nem kéne...

Gondolom, itt jönnek majd a válaszok, hogy ideje akkor tényleg válni, igaz?