Milyen volt az első pár hét az újszülött babátokkal mikor hazamentetek vele a kórházból?

Hú, kegyetlen volt.

Hasfájós, sikítós, üvöltős babám volt. Konkrétan 7 hónapig, de az első pár hét az rettenet volna.

Egyrészt furcsa maga a helyzet: 2-ből 3 lett, többen vagyunk, valakiről gondoskodni kell, alkalmazkodni kell hozzá, az elején még nincs napirend, felborult a világ. Ezzel még valahogy megküzd az ember, de volt, hogy 12 órát egyhuzamban sírt szegény lányom és nem tudtunk vele mit csinálni. Hahh...nehéz volt, leginkább a tehetetlenség miatt, mert hogy minden kipróbáltunk, de nem tudtunk neki segíteni.

Nekem az első hetek a túlélő-korszak volt.

Amúgy csoda az egész: egy új kis élet érkezése. Igazi csoda, teli nehézségekkel minden szépsége mellett.

Most már tökéletes minden. 1 év telt el.

Izgalmas volt. Akartuk, jött, addig egyikünk sem volt baba közelében sosem. Mármint ellátni, fogni s hasonlók.

Kettecskén ügyesen csinálgattuk a dolgot izgalommal teli. Én egyedül maradni kicsit féltem az első 2 héten vele, de láttam, hogy minden rendben megy, és ez a félelmem el is múlt. Nagyon jó érzés volt, hogy itt van végre, és egyik pillanatban úgy tűnt, mintha nem is lenne, olyan sokat aludt, és csak evett, máskor pedig, bukott nagyokat, nem győztünk, tisztítani, pakolni, követni, izgultunk ez normális e, mennyi a norma stb., hogy na meddig tart még, aztán újra nyugi.

Borzasztó volt, akármilyen csúnyán is hangzik így leírva.

Mindig engem akart, fürdővízben visított, náthás lett, cumisüvegből tudott csak enni onnantól (téli baba), én mindenen túlságosan aggódtam, alig aludtam, segítség csak a párom volt...

Aztán úgy 6-8 hetes kora körül történt a csoda, angyali baba lett, 3-4 óránként enni kért, pancsoló vizicsibe lett, este 10-től reggel 6-ig aludt, napközben pedig boldogan mosolygott, nézelődött és pihent. Akkor kezdtem el élvezni én is és lettem nagyon boldog a kis csöppemmel.

Katasztrofális!

Akkor tudatosult, hogy 3-an vagyunk és semmi nem olyan, mint régen. Kezdve a baba "cuccosaival", tápszer, cumisüveg, bimbóvédő, sterilizálás, mit hogyan, mikor, hova tegyem. Kész káosz volt a fejemben. A szoptatás egy rémálom volt (sajnos emiatt nem is gyakoroltuk sokáig), éjszakai felkelések etetni. Brrrrr. Most 7,5 hónapos, már sokkal-sokkal jobb a helyzet. Minden a "helyére" került, tüneményes baba.