Jogos a felháborodásom, vagy csak én gondolom, hogy ez bunkóság?
Sziasztok!
Történt,hogy a párom épp etette a kislányunkat,aki mostanában tanulgatja az önálló evést.
Virslit evett ketchuppal és a babám is fogott egy darabot a kezébe és kinálgatott minket,ahogy szoktuk mi neki...
Ekkor átjött a szomszédasszony,aki szokott vigyázni a lányomra,ha elintézni valóm van(apa havonta 1-szer jár haza)szóval..leült a párom mellé és beszélgettünk.
Egyszer csak a gyerkőc odakinálta a virslit neki is..és ő beleharapott :SSSSS,majd kivette a gyerek kezéből a darabot beletunkolta a ketchup-ba és vissza adta,hogy apának is adjon...én ledermedtem,még mi sem szoktunk beleharapni az ilyen ételekbe,csak úgy teszünk ,mintha...
erre ő ,még miután beleeszik a gyerekem ételébe,még odatolja a kaját, amit ő evett, a párom szájához...szegény férjem,láttam rajta,hogy lesápad ő is...aztán fogta azt a darabot és a tányér mellé tette...engem olyan undor fogott el!!!Egész nap mérgelődtem és sajnáltam,hogy nem szóltam rá,csak nem akartam megszégyeniteni!
Erre este átjön,a kislányom a mi ágyunba heverészet...fogta és beugrott hozzá az utcai ruhájában,,,meg egyébként is...feltette a napra a koronát,aztán szájon akarta puszilni...de ezen a ponton rászóltam,hogy ne puszilja szájon a gyereket!
De nem tudok megnyugodni,forr bennem,hogy mit képzel magáról!
Ti mit tennétek?
Ugye,nem én túlzom el?
Kérlek,írjátok meg a véleményeteket!
Köszönöm,hogy elolvastatok!
válasza: válasza:Én kulturált, visszafogott módon tudomására hoznám, hogy ti nem ezt szoktátok meg, nem így szoktátok csinálni, legyen szives alkalmazkodni. Vagy pedig ezentúl hanyagolnám az "alkalmazását" szépen, alig észrevehetően.
Mi (a férjem és én) egymásra nem vagyunk finnyásak, a 20hónapos kisfiunknak is adunk a saját ételünkből a saját evőeszközünkkel. De ugyanezt már anyósomtól pl. nem viselem el, igaz, még nem került arra sor, hogy szóvá tegyem, de szerencsére mostanában nem csinálja. Anyukámnak pl. soha nem jutna eszébe a fiam kanalával enni.
A szájrapuszi nálunk nem megszokott, én nem tanítottam erre és nem is fogom. A szájrapuszi a férjem és köztem általános, a fiunk száját nem puszilgatjuk, a rokonok, barátok sem. De ő is csak arcra ad puszit.
A ruhás ágybafekvéssel úgy vagyok, hogy éreztem már én is nagyon gyengének magam (férjem is), voltam nagyon rosszul, hirtelen jött, az ágytakaró épp akkor nem volt fenn, így igenis lefeküdtem utcai vagy akár itthoni ruhában, ami nem pizsama volt. De ez nem általános dolog. Viszont hogy a szomszéd belefeküdjön az ágyba? Hát azért azt nem nézném jó szemmel én sem. Még ha kirándulni megyünk, vendégházban szállunk meg, az ottani frissen vetett vendégágyban sem tudok teljesen feloldódni, jót aludni, mert számomra az idegen.
26/N
SB2011 szia
Köpni-nyelni nem tudtam...eszembe sem jutott,hogy belefog harapni a gyerek virslijébe és ,ami fölött mindenki elsiklott ,ezután konkrétan a páromnak tukmálta,aki elvette tőle és a tányér mellé rakta:S
Szerinted gondolkodott,hogy a saját szája után,amivel akármit is csinálhatott :S már bocsi,nem akarok alpári lenni...a gyerekem és a férjem enni fog???
Mi sem vaygunk egymásra finnyásak...de ennyi, mással nem kivánok ugyanabból az ételből enni,a lányom pláne nem!!!
Mit keresett nálunk olyankor???Jó kérdés,egyszer csak beállitott valami ürüggyel már nem is tudom!
De megjelenik csak úgy is,hogy nem szól, pedig már kértem,hogy tartsa tiszteletben a magánéletünket!
Főleg,hogy a férjem havonta egyszer jár haza,legtöbbször!
De ő nem...és én soha sem akartam őt megbántani!
Itt élünk egymás mellett,nem akarok haragban lenni,nem vagyok ilyen...de egyre nehezebben viselem az ilyen dolgait.
Volt már pár hajmeresztő húzása!
válasza:10.08 Kedves Hsz!
Igen,nem lesz más megoldás,mint az,hogy lassan leépitem ,mert kezd tolakodóvá válni a fontoskodásával...
Mindig igyekeztem egyensúlyt tartani,de sajnos úgy látszik nem tudja hol a határ.
Nem fröcskölődni akarok rá,ahogy itt valaki írta nekem..de még nem voltam ilyen helyzetben és nem tudtam,hogy én vagyok e "kocka" vagy tényleg nem ez a normális viselkedés ebben a helyzetben.
Azzal együtt,hogy alapvetően kedvelem...
15.52 Kedves Hsz!
Igen én is erre gondolok,hogy talán ez lehet az oka a "zavarodott" viselkedésének:)
Leírom bár nem akartam...
Volt többször olyan,hogy a férjem bezárja a kaput lakattal,hogy ne zavarjanak minket (vidéken élünk)
erre ő átmászott a keritésen:S
Eleinte nevettünk ezen...de már nem!
válasza:Igen,igazad van és hála az égnek a férjem nagyon jól kezeli, ő is tisztában van vele,hogy bejön a szomszédnak :)
Nem kell attól tartanom,hogy bármi lenne köztük...nem egy "súlycsoport" semmilyen szemponból!
De a tolakodása az már sok!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!