Kikészültem. Nem bírom tovább. van valami jó tanácsotok? Nagyon rámférne

Két gyönyörű, egészésges lányom van. Boldognak kellene lennem,de egyszerűen, kimerült, fáradt és teljesen tanácstalan vagyok :(

A nagy lassan 3 éves lesz, tombol nála adackorszak, ezzel nincs is baj, kezelhető, bár elég nehéz.

De a kicsi..vele már minden más. 10 hónapos múlt, és mióta megszületett nagyon nagyon nehéz vele. Semmi nem köti le, se a játék,se az újság, se a fakanál, fiókkipakolás, semmi de semmi.....állandóan rajtam lóg(na), olyan,mint egy kis tapadókorond :) örülök neki,emrt imádom,hogy jön mindig, ölelgetni,puszilgatni kell,de reggel 7től este fél9ig elég nehéz ez, úgy hogy napközben jobb esetben is csak két órát alszik. Ott lenne ugye a házimunka, a nagytesó,a férj...Már a munkáim nagy résézt akkor intézem ha elaludt,emrt napközben csak sír és sír, vagyis inkább hisztizik. Pedig már kapaszkodás nélkül lépeget, bárhová eljut, mostmár az ágyra is felmászik....de nem javult semmit a helyzet, állandóan csak a visítás megy, és már kezd nagyon sok lenni. Imádom, de a nap 90 %ban csak visít:( Ha lenn ülök vela földön, szórakoztatom, rajtam lóg semmi baja nincs. Próbáltam,hogy mindig egyre hosszabb időre hagyom hisztizni, de nem vált be, képes megfulladni, de abba nem hagyja amíg el nem éri,hogy felvegyem,vagy leüljek hozzá.

Van valami jó tanácsotok? Mert bár van előyne, fogyok rendesen, de nem sokáig bírom tovább, nem tudom mit tehetnék még,hogy ne csinálja ezt folyton..