Ti hagyjátok sírni a babátokat?

Bizony hagytam sírni, mert ha egyedül vagyok, akkor nem mindig tudok rögtön ugrani. Most két pici gyerekkel,vagyok itthon, és megoldhatatlan, hogy minden sírásra rögtön reagáljak.

Ettől függetlenül nyugodt kiegyensúlyozott gyerekeim vannak. A dackorszak az nem azért van, mert valamit rosszul csinál a szülő, hanem az a természetes fejlődés része. Inkább az a gáz, ha nyoma sincs.

Igen, 5 percig, de ő 8 hónapos. ;)

Amúgy 11 hetesen én se hagytam sírni, legalább is szándékosan nem, de pl mikor trónolás közben ébredt fel, hogy Anyaaaaa, éheeeeeees vagyooooooook, hát be kellett fejeznem a kupaktanácsot a wcvel, nem állhattam fel ülés közepette. :)

Ilyenkor az is elég ha lát,vagy ha csak beszélgetsz neki.

Nálunk is volt ilyen időszak.Ilyenkor betettem a hordozóba. Ha vasaltam magam mellé tettem az ágyra,magyaráztam neki.Ha föztem a konyhapulton volt,rögtön mellettem.A kezét hamar felfedezte.adtam neki fakanalat.Minden mozdulatomat mesélve magyaráztam.Wc-re is vinnem kellett néha,merthát a szükség nagy úr.

Szóval ez inkább anya hiány.Ne hagyd sírni.Csak még nyugtalanabb lesz ha hagyod.

Idézőjelbe tettem a kizsákmányol kifejezést, de látom nem ismered ezt az írásjelet.

Amúgy egy gyerek ha tetszik ha nem, születésétől fogva küzd a szülei erőforrásaiért, mindig próbál többet és többet kierőszakolni, mert ezen függ az életben maradása, de nyilván nem tudhatja hol a határ, ezért próbálkozik egyre tovább és tovább. Ha a szülő hagyja, az a szülő problémája, nem a gyerekkel van baj. De ebben a kategóriában már semmit sem lehet mondani, mert az érzékenyebb kimerült anyák rögtön felháborodnak mindenen hülyeségen. Ez annyira jól látható, hogy az anyukák 80%-a frusztrált, még itt is kijön.

Persze érthető, hiszen egy perced sincs, fáradt vagy, kétségeid vannak, nyilván nincsenek kötélből az idegeid. De nekem mindegy, a Te időd, azt csinálsz vele amit szeretnél.

NEM mondtam hogy a dackorszak a sìrni hagyàstòl van.. Azt mondtam csak hogy ÈN nem hagytam ès az ÈN gyerekem dackorszak nèlkül felnövő gyerek volt. 3 hònaposan CSAK akkor sirt ha baja volt. Egyàltalàn nem baj ha egy gyerek nem vâgja magàt hasra az ùton...

Igen ez a gyerek habitusàtòl függ...valò igaz, mobdjuk a gyerek habitusa sok ponton alakìthatò csecsemőkorban..

Ennek ellenère a dackorszak nem függ össze a sìrni hagyàssal, de èn nem tennèm

.....

A gyerek habitusán neveléssel nem lehet változtatni. Elnyomni lehet, de azt meg ugye nem csecsemőkorban és nem is túl szerencsés megoldás. Én nem bánom, hogy a fiam erős akarattal rendelkező gyerek,akkor sem, ha hasra fogja vágni magát az utcán. Ő ilyen és egyébként a dackorszak nagyon kevés gyereknél marad ki (sőt, nem is hallottam még ilyen gyerekről).

Mellesleg mint írtam, nem hagytam sírni, csak megvártam, hogy tényleg sírás lesz-e egy kis nyekergésből vagy fél percen belül már játszik minden gond nélkül. Elárulom, az esetek 90%-a így végződött. Természetesen, ha igazi sírás volt, azt azonnal orvosoltuk.