Szokott a férjetek szórakozni menni míg Ti otthon babáztok?

Az én életem elég pörgős volt mert vendéglátóztam, és együtt jártunk bulizni,ha nem mentem ő se akart.

mióta megszültem,nem járok el igazából bulizni, de a párom se, csak leszalad megiszik 1-2 sört és kész.

Jó,néha hiányzik,hogy csavarogjak,bulizzak érthető is hisz 24 vagyok. De,a gyereket nem azért szültem,hogy a nagyikkal aludjon,vagy apa virrasszon vele. Nem lenne nyugodt lelkiismeretem,ha én moziznék,miközben lehet értem sír. Vagy engem keres álmában...

01-14 20,14-es vagyok

Na elmesélem hogy jártam!

Ugye mondtam,hogy el szoktam én is járni,fodrászhoz stb...

Beteg a babám,már lassan egy hete tart,de már lábadozik.Gondoltam apa úgyis otthon van,szokott rá eddig is vigyázni,jól elvoltak,nem lesz semmi,ha én átugrom a velünk szemben lévő fodrászhoz.

Képzeljétek el,hogy még vizes volt a hajam,mikor haza kellett szó szerint rohannom,mert apa telefonált,hogy a baba annyira sír,hogy már nem bír vele.

Mire hazaértem,a gyerek úszott az izzadságban,és már sírni sem tudott,csak hüppögött.(5 méterre voltam otthonról,szóval nagyon belemerült a sírásba.)Ahogy felvettem,mintha elájult volna,azonnal elaludt a kezembe.A hasamon aludt,és amikor felébredt is ijedten nézett rám,hogy tényleg én vagyok e.

Soha nem gondoltam volna,hogy ennyire hiányzok neki.Félelmetesen nézett ki a kislány,és én megfogadtam,hogy ha beteg,én soha többé sehova nem megyek el mellőle.

5 hós baba anyukája

Mi nem igen voltunk bulizósok, csak ritkán jártunk el, úgyhogy nincs ilyen "problémánk" A kisfiunk születése előtt is csak együtt mentünk szórakozni.

Abban mondjuk semmi rossz nincs ha elmegy megiszik néha egy sört a haverokkal. De nekem az sok lenne a mozizna, buliba járna, vagy minden este haverozna. Családod nem csak a nő akar, szerintem egy normális kapcsolatban mindkét fél. A másik meg az ha nem tud lemondani a buliról (egyik sem) akkor nem kell még gyereket vállalni. (rendszeres bulizásra értem, nem arra, hogy néha-néha találkozik a haverral/barátnővel) Bezárkózni sem kell, lehet a családdal is szórakozni, vagy kettesben a férjeddel.

Az én párom nem szokott elmenni, pedig gyerek előtt minden hétvégén mentünk bulizni. Néha megkérdezem, hogy nem akar-e elmenni, nem hiányzik-e neki, de mindig azt mondja, hogy nélkülem úgysem menne, mert tudja, hogy én is szeretnék elmenni néha, de a kisfiunkat nem tudjuk odaadni éjszakára másnak, mert 3-4× felkel és így nem bízom másra. Majd ha nagyobb lesz és anyu tud rá vigyázni éjjel, mert nem kel fel, akkor megyünk együtt.

Biztos fájna is, ha egyedül menne, de nem tartanám vissza. Úgy gondolom, hogy ezt neki kell éreznie, hogy bánt vele. Oké, hogy nem akar börtönben élni egy férfi, de az én párom tisztába van vele, hogy ő sokkal szabadabb, mint én, hisz egész nap bevagyok zárva a gyerekkel a házba, mert ilyen hidegbe nem is tudnék hova menni vele. Meg nem is alszik máshol, így nem mehetek el pl. barátnőhöz. Ő napközben tud találkozni a barátaival, beszélgetnek, együtt ebédelnek, esetleg hétvégén átjönnek és beszélgetünk vagy főzünk valamit, de ennyi.

Az én párom is elmegy szórakozni (foci, munkhelyi bulik),de együtt is elmegyünk néha moziba, vacsizni(addig anyukám vigyáz a fiamra) és néha én is elmegyek a barátnőimmel(addig a párom vigyáz rá).

Szerintem ez így pont jó.

Bár megjegyzem az én fiam már tápszeres, így az apukája és a nagymamája is tudja etetni. Azért így könnyebb.

Szerintem mindenkinek kell egy kis kikapcsolódás a mindennapokból. Külön-külön és kettesben is.

Eljár :)

Kosarazik, így edzésre és meccsekre elmegy. Hát van hogy éjjel jön haza. Akkor nehéz amikor épp nyűgös napunk volt.