Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Gyötör a lelkiismeretem!...

Gyötör a lelkiismeretem! Miért nem tudtam így érezni mindig?

Figyelt kérdés
15 hónapos a kisfiam. Igazából most érzem magam 100%-osan felszabadult édesanyának. Tényleg olyan boldoggá teszi az életemet. Most épp alszik, és alig várom, hogy felébredjen, hogy játszhassunk, hogy megajándékozzon a mosolyával, hogy csöpp kis kezecskéivel megfogja az arcom. Ezelőtt nem tudom miért, de nem élveztem ennyire az anyaságot. Folyton hisztis voltam, és ő is. Sokszor gondolltam arra, milyen könnyű annak, akinek nincs gyereke. Most, hogy valamiért megváltoztak az érzéseim, a felfogásom, nagyon rossz érzés, hogy 15 hónapnyi időt úgy töltöttem el vele, hogy nem tudtam igazán odaadó anyukája lenni. Szerintetek pótolható, illetvejóvátehető még ez? Voltatok Ti így?
2010. márc. 30. 11:52
1 2 3 4
 21/34 A kérdező kommentje:
Sziasztok! Jó régi kérdésem már ez... :) Született egy kislányunk, aki pont ma 6 hetes, és iszonyú sírós-hasfájós baba. A kisfiam már 2,5 éves, dackorszakos, és kicsit ki voltam bukva. Elkezdtem nézegetni a régi kérdéseimet, és ebből a kérdésemből és válaszaiból merítettem erőt. :) Köszönöm, hogy válaszoltok-válaszoltatok! :)
2011. júl. 19. 15:09
 22/34 anonim ***** válasza:

Dejóóóó!

Gratulálok! :)

Sok erőt neked!

2011. júl. 19. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/34 anonim ***** válasza:
Én egy kicsit elsírtam magam, ahogy a válaszokat olvastam, mert egy angyal a lányom én mégis ezt éreztem sokáig.Most lesz az első születésnapja már látom magam, hogy milyen voltam, de megnyugodtam, hogy más is így volt ezzel.
2012. ápr. 17. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/34 anonim ***** válasza:

Gratulálok a kislányhoz! Mindig lesznek nehéz időszakok, de amikor a gyermek odamegy, átölel, körbefonja a nyakad a karjaival, lehajtja a kis buksiját a válladra... azokért a percekért, mikor ezt csinálja a fiam, bármit odaadnék.

(13 hónapos)

2012. ápr. 17. 16:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/34 anonim ***** válasza:
Nekem 1 éves lesz a kisfiam és egyre jobban érzem azt milyen jó,hogy van nekem,persze 1-2 hisztis nap után még mindig úgy érzem milyen könnyű annak akinek nincs gyereke.Nekem szülés után depresszióm is volt elég súlyos,ahogy telik az idő egyre jobb.Szerintem jóvá tehető teljesen,még kicsi azért a kisfiad,szerintem elég sok anyuka érzi így magát ahogyan te is érezted,és azért senkit sem szabad bántani,az ember nem irányíthatja az érzéseit,csak a cselekedeteit irányíthatja.Én sem élveztem sőt most is van sok olyan nap amikor abszolút nem élvezem,kisfiam egy aranyos,kiegyensúlyozott,barátságos és okos baba,na de mikor elkezd hisztizni,eljátszani hogy nem eszik,nem hagyja hogy pelenkázzam,öltöztessem inkább ordít mert nem úgy van ahogyan szeretné akkor kiszaladnék a világból,szerencsére azért inkább csak vacak időjáráskor ilyen,na a mai nap is ezek közé tartozik,alig várom,hogy lefektessem reggel óta mindig talál valamit amiért hisztizhet.
2012. ápr. 17. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/34 anonim ***** válasza:

Tényleg jó ez a kérdés! Most már én is sajnálom, hogy nem előbb olvastam el. Most 7,5 hónapos a kislányom és bizony én is ki voltam borulva rendesen szülés után: tökéletes anya akartam lenni - mivel a környezetemben lévő, és visszaemlékező anyukák mind azt sugallták magukról - és kiborított, hogy nekem nem megy, pedig persze, hogy megtettem mindent. Úgy éreztem magam, mint egy robot, "kötelességként" elláttam a babát, puszilgattam is és próbáltam szeretni, de mégsem éreztem azt az átütő anyai érzést, amit most kezdek érezni. Most, hogy felnéz a játékaiból és rám mosolyog csak úgy, evés és szopi után rám mosolyog, mintha megköszönné, sikongat, ha meglát.

Talán, ha így kezdenék a babák, amikor kibújnak belőlünk, talán könnyebb lenne nekünk is...

2012. ápr. 17. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/34 anonim ***** válasza:

Hihetetlen.

Mennyit segített volna ez a topik nekem eleinte.

Most csak sírok....és tudjátok attól a mérhetetlen megönnyebbüléstől, hogy fellélegezhettem, hogy nem vagyok egyedül az érzéseimmel, hogy ez sok nővel megesik, megesett, hogy más is érez így mint ahogy én, éreztem.

Köszönöm

2012. ápr. 17. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/34 anonim ***** válasza:
100%
Én most rájöttem, hogy az én anyósom egy hazug nő. Nekem nincs már édesanyám, és amikor ilyen érzeéseim voltak amikről itt beszéltek és ezt én marha elmondtam neki, akkor megfenyegetett, hogy elveteti tőlem a gyereket, mert bolond vagyok, mert így nem ÉREZHET egy anya. És én elhittem, és én majdnem felkötöttem magam kínomban, és én nem bírtam a tükörbe nézni, és én úgy gyűlöltem magamat, de jobban azokat akiknek "volt eszük és nem vállaltak gyereket".
2012. ápr. 17. 18:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/34 anonim ***** válasza:

Igen, én mindig azt mondom, hogy a szülésről mindig annyi szó esik, van szülésre felkészítő tanfolyam, de arról, hogy utána mi lesz alig valami. Amikor vártam az első babámat úgy gondoltam, hogy megszületik, simán tudom szoptatni, eszik, alszik, aztán ok minden. Ezzel szemben ahogy kibújt belőlem ordított, és abba se hagyta fél éves koráig.Nem udtuk miért ordít folyton,én tiszta depis lettem, nem értettem miért sír, miért nem nyugszik meg a karjaimban. Nagyon nehéz időszak volt. 1 hónapja született kistestvére, hozzá már máshogy álltam. Ő is sírdogál, de nem annyit, és én se pánikolok minden sírás után, vagy nem akarok mentőt hívni ha úgy ordít, hogy alig kap levegőt.

Szóval igen, le merem írni, hogy az anyaság nem minden perce felhőtlen boldogság, de ezt megint csak az tudja, aki édesanya!

2012. ápr. 17. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/34 anonim ***** válasza:

Nekem is ugyanilyen érzéseim voltak az elején, pont ugyanez, amit a kérdező és rengeteg válaszoló írt, pedig nem volt egy nehéz természetű gyerek a fiam.

Aztán fokozatosan egyre jobb lett, hónapról-hónapra, de az első időket csak "túléltem".

Még mindig van lelkiismeret furdalásom miatta, hogy eleinte így éreztem - most lesz 2 éves a fiam, és igazából nagyjából 1 éves kora óta van az, hogy úgy érzem, van türelmem, és úgy töltöm vele az időt, hogy az nekem is élvezet.

Most fog megszületni a második gyermekünk, és bízom benne, hogy jobban fogok hozzáállni a helyzethez. Mivel most azért nem fordul fel már annyira a megszokott "szabad" életünk, így szerintem könnyebb lesz belerázódni :) legalábbis remélem nagyon.

Nekem azt volt a legnehezebb az első időkben elfogadni, hogy többé már nem vagyok a magam ura, nem azt csinálom és akkor amikor akarom, mert egy kicsi ember függ tőlem, és szinte éreztem, hogy összenyom a felelősség súlya.

Mára már viszont egyáltalán nem hiányzik ez a fajta szabadság, sőt, ha távol van tőlem valamiért a fiam, mondjuk fél napot (többet még nem is volt), már rettenetesen hiányzik :).

2012. ápr. 17. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!