Ki vagyok borulva, mit tehetnék?

Hagyd a mosatlant, hagyd a főzést, rendelj kaját, pihenj.

Feküdj le a baba mellé, nézd ahogy mozgolódik, énekelj, aludj vele, ha felébred kevesebbet fog sírni hisz egyből ott vagy és tudod segíteni.

Amúgy bizonyított tény, hogy éneklés közben az ember nem tud félni, nem tud idegeskedni. Valahogy elnyomja az agyban az aggodalmakat. Rakd be a kedvenc együttesed albumát, vagy egy kétezres évek slágerei listát és élvezd.

Szerintem most neked ez kellhet. A lazítás.

Nekem is voltak ilyen időszakaim. Mondjuk nekem inkább az egy éves kor körüli dac korszak kezdete volt húzós. Volt, hogy ilyenkor rengeteg mesét nézett a fiam, csak azért, hogy nyugton maradjon. De átvészeltük, ahogy mindenki más is átvészeli a maga módján az ilyen korszakokat. Utólag visszanézve az segített volna jobban, ha hagyom a feladataim és vele törődök. A párom megértette volna, nem akadt volna ki azon, hogy két napig mondjuk maga oldja meg az ebédjét vagy az esti közös vacsoránkat. Ha nálatok is megvan a megértés, akkor lazíts.

Én is így voltam.

Most már 5 éves a fiam, és visszanézve nem is értem, miért voltam olyan stresszes, miért nem tudtam lazábban venni az egészet.

SZerintem a kialvatlanság, fáradtság a fő ludas. Próbálj meg kikapcsolni egy kicsit. Pihenni. Hidd el, jobb lesz.

És ne görcsölj annyit.

13

Nem kell fiatal anyukának lenni ahhoz ,hogy néha elszakadjon az embernél a cérna.

Mi sokat voltunk egyedül, sokszor hetekig és szó szerint az volt az egyetlen ,,társaság" mikor elmentünk a boltba és a kasszás megmondta mennyi a fizetendő.Én most egy év után érzem azt, hogy néha már reggel hulla vagyok és elegem van mindenből és reménytelen az egész,hogy sose lesz vége.A legjobb ,,gyógyszer" nekem az, hogy ilyenkor eldöntöm, hogy minden negatív érzés ellenére jól fogjuk érezni magunkat.Leülök játszani a kicsivel, énekelek neki(ő is szereti és engem is megnyugtat) és pár óra alatt tényleg átkalibrálódok és jókedvem lesz.

Fogínyre Anaftyn Baby-t használunk.Gyógyszermentes.Hűtött rágókákkal is próbálkozhatsz hátha pont az jön be.(Hozzáteszem nálunk a fogzás eddig még könnyen ment) Inkább azzal vannak bajok, hogy rossz alvó sűrűn ébredő és mivel az első évünk ilyen volt és nincs aki felváltson az éjszakázásba hát mosott xar vagyok.

Próbálj valami olyan dolgot csinálni vele amitől jobban érzed magad.Táncoljatok zenére,énekelj,találj ki valami stresszűző ,,mantrát" magadnak.

Sétáljatok sokat, mi is legalább 3 órát kint vagyunk.A magnézium nekem nem sokat segített el nem tudom képzelni mennyit kellett volna beszedjek ,hogy eredménye legyen.

Ne bántsd hanem szeresd, teljesen tőled függ.Ki másra számíthatna?:)

Nagyon sokat segít nekem a gondolat (3 és 5 évesem van, de az évek alatt sokat mondtam), hogy "1 év múlva ez a pillanat mennyire lesz fontos? Érdemes idegesnek lenni miatta vagy elmúlik? és 5 év múlva? Ha felnőtt lesz?"

És ebbe addig gondolok bele, míg rá nem jövök, hogy tök mindegy, ... eltelik az idő és egyáltalán nem lesz fontos, hogy hiszti van, csúnyán néz a szomszéd, kifolyott a víz, vagy ilyenek. Ha meg sír és nem bírod már, akkor távolodj el, tegyél be zenét (fülhallgatón jobb), és tekerd fel a hangerőt maxra, táncolj egyet és 3 perc múlva menj vissza! Semmi nem történik vele ennyi idő alatt, de nem mindegy, hogy milyen az endorfin, serotonin vagy dopamin szinted, amikor felveszed, és emnynire vagy türelmes hozzá.

Kérj segítséget. Vigyázzon valaki a kicsire. Iktass be magadnak állandó heti kikapcsolódást.

Ne maradjatok otthon sokat a babával. Induljatok bármerre.

A férjed nem tud más munka után nézni? Ez hosszú távon sem lesz jó.

És ne okold magad. Jó anya vagy, csak fáradt.