Miért hoz össze a sors mindig olyan férfiakkal, akik félnek a gyerekvallalastól?

35 éves nő vagyok, 3. együttélős kapcsolat, mind hosszú, több éves. A mostani házasság is.

Első túl fiatal volt, mondta, hogy szeretne, de aztán beijedt, mikor késett, így nem erőltettem a dolgot.

Második nem bízott magában, hogy képes megteremteni a hátteret. Nem erőltettem, úgy gondolom, ez közös elhatározás kell legyen.

Férjem azt mondta szeretne, már van egy gyereke, ahol a nő csúnyán elbant vele, kb csak felcsinaltatta magát és lelepett. Most hogy már aktuális lenne, fél éve megbeszéltük, hogy jöhet, nem élvez belém szinte soha. Nyilván fél, h megint úgy jár, h az anya lelep a gyerekkel.

Szóval ő emiatt fél. Az én órám meg már durván ketyeg. Arról nem is beszélve, hogy nagyon fiatalon vágytam már gyerekre.

Úgy érzem, már nem bírom, biztos dolgoznak a hormonok is, de sokszor gondolok arra, hogy jobb lenne meghalni.

Megint egy férfi, aki atver tulajdonképpen, mert hiteget. Nagyon el vagyok keseredve...